Horvát nacionalisták: Bennünket nem zavar Nagy-Magyarország térképe
A napokban verbális támadást indított a horvát és a szlovén külügy is a Nagy-Magyarország térképek ellen.
Mint ahogy azt portálunk is MEGÍRTA előbb Szlovénia kezdte el rázni a történelmi sérelmek pofonfáját, amikor elítélte a magyar kormány hivatalos Twitter-oldalán, a Nemzeti Összetartozás napja apropóján közzétett térképet, amelyen a Trianon előtti Magyarország látható.
Szintén foglalkozott vele a DélHír portál, amikor a Twitter politikán felbuzdult a horvát balos-liberális tábor is és szintén online történésznek álltak. Sőt, a Horvát Köztársaság Külügye is kiböffentett magából egy nyilatkozatot, miszerint: „Horvátország elfogadhatatlannak tartja, hogy a horvát földeket valótlan történelmi kontextusban mutassák be“.
Ennek a mesterséges és politikai alapon generált magyarellenes közhangulat keltésnek kívánnak gátat szabni a horvát nacionalisták.
Leo Marić történész, a Represija egyesület elnöke, az Obnova folyóirat munkatársa a sajtónak nyilatkozva elmondta: „A horvát közvéleményben a hazánk ellen irányuló szerb és olasz expanziós politikától való folyamatos félelem mellett időnként felbukkan a magyarellenes paranoia is, amelynek szemtanúi vagyunk az utóbbi napokban. Néhány horvát média, köztük a baloldali liberálisok is, akiktől egyébként teljesen távol áll a nemzeti érzés, sikeresen manipulálják a horvát közvéleményt a horvát nacionalizmus elemeinek felhasználásával és a feledésből visszahozzák a Horvátország és Magyarország között már rég elfelejtett ellenségeskedést“
„A Szent István koronájának, avagy a Szent Korona országaihoz azon országok tartoztak, amelyek a régi időktől a magyar király jogara alatt álltak, azaz különösképpen a Magyar Királyság (amely magában foglalta a mai Magyarországot, Szlovákiát, a mai Románia, Szerbia és Ukrajna egyes részeit), illetve a Horvát-Szlavón-Dalmát Királyság. Ausztria-Magyarországnak az I. világháborúban elszenvedett verességével és a területén létrejött új államokkal összeomlott az az entitás, amit Szent Korona országainak nevezünk. Az új helyzetet határozottan megerősítette a trianoni szerződés 1920. júniusában, mellyel az új magyar állam kénytelen volt feladni nemcsak azokat az országrészeket, ahol a magyar kormány idegen elem volt, hanem azokat az országrészeket is, ahol a magyar lakosság többséget alkotott“ – mondta Marić, hozzátéve, hogy az elhatárolódással a magyarok mintegy harmada elválasztva lett honfitársaitól.
Marić kiemelte, hogy teljesen logikus, hogy ezt az eseményt Magyarországon nemzeti tragédiának tartják, amire minden év júniusában emlékeznek.
„Az ilyen jellegű megemlékezések és esetenként a Szent Korona országait ábrázoló térképek kitűzése a legtöbb magyar számára – akik azonosulnak ezzel – nem azt jelenti, hogy igényt tartanak a szomszédos országok területeire, hanem a büszkeség érzését a dicsőséges múltra, illetve megemlékezést a trianoni tragédiára” – mondta.
Marić azt is hozzátette, hogy sem a Fidesz, sem a Jobbik, mint vezető magyar nemzeti-konzervatív pártok nem tartanak igényét a horvát területekre vagy bármelyik más szomszédos ország területére. „Mindkét párt a horvátországi, szlovákiai, ukrajnai és szerbiai magyar nemzeti közösségek kollektív jogainak tiszteletben tartásért száll síkra, valamint a területi autonómiáért. Sőt, mind a Fidesz, mind a Jobbik számtalanszor kifejezték határozott horvát-barát nézeteiket“ – mondta Marić, és arra emlékeztetett, hogy
Orbán Viktor nyilvánosan kifejezte tiszteletét Franjo Tuđman személye és politikai gondolkodása iránt, és az Orbán-kormány már többször jelezte érdeklődését országaink kétoldalú kapcsolatainak javításához. „Úgyszintén a Jobbik 2012-ben demonstrációt szervezett a Hágában elítélt horvát tábornokaink mellett, és néhány éve a Horvát Tiszta Jogpárt társszervezőjeként megemlékezést tartott a kelet-szlavóniai Szentlászlón , ahol a horvát és a magyar védők 1991 során 152 napon keresztül együtt védték otthonaikat a szerb agresszortól“ –
emlékezett vissza Marić, hozzátéve, hogy Magyarország a szó szoros értelmében az egyetlen szomszédos ország, amellyel Horvátországnak nincs fennálló komoly vitája. „Ezért, kinek áll érdekében, hogy hangsúlyozzuk a két ország közötti nem létező ellenségeskedéseket?“ – teszi fel a kérdést Leo Marić.
