Délvidék Kiemelt 

2. RÉSZ: Egy Németországban dolgozó délvidéki magyar lány riasztó beszámolója a migránsokról

admin

Tisztelt Délhír szerkesztőség! Ma olvastam a szabadkai nő esetét Belgrádban. Én Németországban élek immáron 3 éve, ám az utóbbi 1 évben lettek súlyosabb és komolyabb történeteim menekült férfiakkal, amiket szeretnék nyilvánosságra hozni. Egy kicsit felnyitni az emberek szemét hogy Németországban sem olyan kedvesek és barátságosak, és hogy a nők nagyon vigyázzanak magukra. 

első rész:

Egy Németországban dolgozó délvidéki magyar lány riasztó beszámolója a migránsokról | Délhír Portál

N. Kata levelét változtatás nélkül közöljük (I. rész): Tisztelt Délhír szerkesztőség! Ma olvastam a szabadkai nő esetét Belgrádban. Én Németországban élek immáron 3 éve, ám az utóbbi 1 évben lettek súlyosabb és komolyabb történeteim menekült férfiakkal, amiket szeretnék nyilvánosságra hozni. Egy kicsit felnyitni az emberek szemét hogy Németországban sem olyan kedvesek és barátságosak, és hogy a nők nagyon vigyázzanak magukra.

N. Kata levelét változtatás nélkül közöljük (II. rész):

A másik esetem az akkor egy szinttel lejjebb élő arab szomszédom volt. Előző évben akkor a volt párommal éltem ott, akivel azóta szét mentünk, és ez a hír az ő fülét is megérintette. Feljött hozzám. Sajnos az ajtón nem volt kis ablak hogy tudjam kijött, máskor is volt rá példa, hogy a ház mester kopogott fel mert a boltban kellett még 1 vagy 2 euró a kasszánál, de nem volt lakás kulcsa a saját lakásához. Gondoltam talán megint ő az. Az alattam lévő férfi volt. Amíg a párommal együtt voltam, akkor is különösen kedves volt irányomban, de nem volt túlzottan gyanús. Felkopogott, én ajtót nyitottam. Megkérdezte hol dolgozom, megmondtam hol dolgoztam. Megkérdezte hány éves vagyok. Megmondtam hogy 22. De ekkor már nézelődött be a lakásomba és fogta az ajtót. Elkezdett nekem áradozni milyen szép vagyok és bejöhet e. Akkor már nyitotta volna ki az ajtót. Mire hirtelen becsuktam és kikiabáltam, hogy azonnal menjen el vagy hívom a rendőrséget. Tudtam mi volt a szándéka…

Ez kétszer fordult elő azzal a szomszéddal, rettegtem utána ott lakni.

…………………..

Az utolsó eset pedig vonaton volt este 11 órakor. Jöttem haza egy ismerősömtől. A vonaton kiszúrt egy menekült. Egy négyes székben ültem, a másik oldalon a négyes székben egy gondolom német férfi ült, laptoppal a combján, fülhallgatóval a fején. A menekült férfi oda ült a négyes székbe hozzám. Én úgy tettem mint aki nem veszi észre, telefonoztam. Megkérdezte tőlem angolul, hogy hogyan hívnak. Tudtam volna rá válaszolni, de szándékosan nem akartam. Meghúztam a vállam, hogy nem értem amit mond. Megkérdezte hány éves vagyok. Megint meghúztam a vállam, ergo nem értem. Majd már hangosan megkérdezte kivel lakom itt, nem tudtam mit válaszolni, azt mondtam a férjemmel.(Nincs férjem, csak azt gondoltam talán békén hagy) Megkérdezte tőlem hangosan, hogy miért nem beszélek angolul, és elkezdett már kiabálni, hogy miért nem válaszolok neki. Ijedtemben felhívtam egy férfi jó barátom, majd elültem a vonat túlsó felébe. Szomorú dolog volt, hogy magamra kellett vigyáznom, mert a szomszéd ülésben lévő férfi nem foglalkozott az esettel. A vonatról pedig mondanom sem kell, hogy rohantam el.
Ezeknél az eseteknél egyedül éltem. A családtól több száz km-re. Most már velük élek, a szüleimmel, de gyakran így is félek egyedül már nappal is.

Köszönöm ha foglalkoznak a történeteimmel, szeretném kicsit felnyitni az emberek szemét hogy legyenek elővigyázatosak, ezek az emberek nem megbízhatóak, és nem olyan barátságosak, mint néhányan gondolják.

Például a volt munkahelyemen két menekült olyan szinten össze veszett, hogy az egyik hátba rúgta a gyár udvaron a másikat, mire az azzal díjazta ezt a tettet, hogy egy több mint 25 kilogrammos vizes faraklappal úgy arcon vágta, hogy az szinte azonnal kórházba került és élet halál között volt napokig. Ezek az emberek egymással sem mindig kegyesek, ne várjuk el, hogy velünk azok legyenek.

Hasonló bejegyzések