Kiemelt Szerbia 

Halálos fenyegetésekkel kényszerítették a magyarokat a jugoszláv hadseregbe

100 éve írták a lapok:

A magyar békedelegáció jegyzéke a belgrádi fegyverszünet megszegése ügyében.

Budapest, január 22. (MTI) A magyar békedelegáció a párisi békekonferencia elnökének jegyzéket adott át, amelyben tiltakozik a belgrádi fegyverszüneti egyezmény megszegése és a megszálló szomszédnemzetek részéről a nemzetközi joggal, az emberi jogokkal, a kultúrával és az emberiséggel szemben elkövetett sérelmek ellen. A magyar békeküldöttség az adott szó írásos szerződés szentsége nevében emeli fel tiltakozó szavát. Elmondja a jegyzék, hogy Magyarország a fegyverszüneti egyezményben bízva és annak alapjára helyezkedve védtelenül és fegyver nélkül tűrte a megszállók seregeinek felvonulását, akik ezt a helyzetet felhasználva, kizárólagos jogkörükbe vonták a közigazgatást, a demarkációs vonalakból megszálló határokat csináltak, a tisztviselők ellen a leghallatlanabb atrocitásokat követték el, botozták az embereket, halálos fenyegetésekkel bírták rá a magyarokat a jugoszláv, illetve román hadseregbe való belépésre. Részletesen foglalkozik a jegyzék az ellenséges atrocitásokkal, elmondja, hogy gyárakat és ipari vállalatokat leszereltek és berendezésüket elhurcolták, elvitték a kórházak berendezését és a gyógyszereket is. A románok a kolozsvári egyetem vagyonát elkobozták, Erdély teljesen orvosi segítség nélkül áll, múzeumainkat, színházainkat lefoglalták, szobrainkat, emlékműveinket darabokra zúzták, a magyar újságokat a legszigorúbban cenzúrázzák, legutóbb betiltották őket. A kereskedőknek nem szabad magyar cégtáblát használniok. A románok a magyar bolsevikiek ellen viselt hadjáratot ürügynek használták arra, hogy megszállják Budapestet. Garbai Sándor a magyar tanácskormány elnöke a románok védőszárnya alá menekült, a megszállás alatt Budapesten rettentették védelemben, azután magukkal vitték Kolozsvárra, Kolozsvárott egyenesen bolseviki agitátori iskolát csináltak, hogy a magyar munkásságból kiöljék a nemzeti érzést. A magyar békedelegáció a jegyzékben végül missziók azonnali kiküldését kéri, hogy személyes meggyőződést szerezhessenek az előadottakról. Elvárja, hogy amennyiben a felsorolt atrocitások és a belgrádi fegyverszüneti szerződés megszegése a magyarságnak és a megszállott területek lakosságának erkölcsi vagy anyagi kárát okozták, azokért a Legfelsőbb Tanács erkölcsi súlyánál fogva megfelelő kárpótlást szerezzen.

A magyar békeszerződés aláírásának határideje.

Páris, január 22. A Telegraphen Information tudósítója a békekonferencia köreiben arról értesült, hogy a magyar békeszerződést legkésőbb február közepén fogják aláírni, minthogy a magyar békedelegációnak — ha a válaszadásra a határidő rövid kitolását kéri is — több mint kétheti halasztást aligha fognak adni. Eltolódásra abban az esetben számít az ötös tanács, ha előzőleg a békekonferencia székhelyét Párisból Londonba helyeznék át, amely ügyben fontos tárgyalások folyamatban vannak.

Bánátiak emlékirata az antanthoz.

A M—g. jelenti: A Bánságot és a Bácskát lakó négyféle nemzetiség az antanthoz emlékiratot intézett, amelyben tiltakoznak az őshazától való elszakítás ellen és kifejezik ragaszkodásukat Szent István ezeréves birodalmához.

Nyugatmagyarország elszakításának terve. Ausztria és Csehország katonai megállapodása.

A békedelegációnak átnyújtott feltételek szerint az antant tudvalevőleg Ausztriának ítélte oda Nyugatmagyarországot. A saint-germaini békeszerződés ugyancsak az osztrákok tulajdonául jelentette ki a három nyugati megyét: Vas-, Móson- és Sopronmegyét. Az osztrák lapok híradása szerint ezt az ügyet az osztrákok res iudicatának tekintik és már bizonyos egyezményeket is kötöttek a csehszlovákokkal Nyugatmagyarország fegyveres birtokbavételét illetőleg. Akármennyire elintézettnek tekintik is a csehek és osztrákok ezt a kérdést, mi még mindig bízunk abban, hogy az antant meghallja Nyugatmagyarország szavát, amelyben az anyaországhoz hű lakosság a leghevesebben tiltakozik az erőszakos elszakítás ellen …

Bécs, január 22. A Neues Wiener Journal szerint az Ausztria és Csehország között állítólag létrejött katonai egyezmény a következőket tartalmazza: 1. A megállapodások életbeléptetése után Ausztria katonai rendelkezéseit csupán a csehekkel egyetértésben teheti meg. 2. Csehországnak Magyarországgal való háborúja esetén hadianyagot Ausztria csak a cseh kormánynak szállíthat. 3. Veszély esetén német Nyugatmagyarországnak a cseh csapatok által való megszállása vehető számításba.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. január 23, 9. évfolyam / 18. szám)

A lovagias szerbek.

Mindig azt hittük, hogy a szerb megbecsülendő ellenség még lovagiasság szempontjából is. Most vesszük a hírt, hogy a szerbek által kiürítendő területekről a lakosság Zágrábba menekül, mert a rácok minden jobb embert összefogdosnak és szállítják Belgrádba. Eddig csak hadján! De a pécsi bányamunkásokat felfegyverzik és arra uszítják őket, hogy a szerb kivonulás után állítsák vissza a bolsevista uralmat.

A polgárság eszerint teljesen kivan szolgáltatva a biztosan elkövetkezendő vérfürdőnek, amit a kommunisták fognak rendezni. Pécs környékén valóságos népvándorlás van, mert aki csak teheti, menekül. A pécsi polgárság az antant missziótól vár segítséget, azonban megtörténhetik, hogy a nemzeti hadsereg az első véres harcot a Mecsek alján vívja meg.

Magyar katonák sorsa Délvidéken.

Azokról a területekről, melyeket a szerbeknek ki kell üríteniük, a magyar tiszteket és altiszteket Belgrádba hurcolják. A szénbányák munkásait felfegyverzik és a polgárság ellen uszítják, úgy, hogy a polgárság, mely pedig a megszállás alatt is sokat szenvedett, teljesen ki van szolgáltatva a többi néprétegek dühének.

Sopron nem akar elszakadni.

Sopronban a törvényhatósági bizottság egyhangúlag tiltakozott a Magyarországtól való elszakítás ellen. A gyűlés után óriási tömeg tüntető felvonulást rendezett. A felvonulást végignézte az ott időző ententebizottság is.

(Forrás: Egri Népújság ,  1920. január 23 / 18. szám)

Related posts