„A magyarok nem hajlandók elfogadni az új határokat“
100 éve írták a lapok:
„A magyarok nem hajlandók elfogadni az új határokat“
Páris, január 30. (MTI szikratávirata) A Chicago Tribune jelenti lapjának Párisból: A három kormányfőnek egyáltalán nem sikerült azokat a problémákat megoldani, amelyeknek megoldása érdekében néhány héttel ezelőtt összeültek Párisban. Lloyd George, Nitti és Clemenceau három célt tűztek ki maguk elé: Az egyik az orosz kérdés megoldása, a másik az adriai probléma elintézése és a harmadik a császár kiadása volt. A megoldási tervek mind összeomlottak. Ezenkívül a magyarok a békeszerződés revízióját követelik és azt állítják, hogy sohasem írják alá ebben az alakjában. A magyarok nem hajlandók elfogadni az új határokat, amelyek az ország nagyrészét elszakítják. Közben a nagykövetek tanácsa hetenként egyszer tanácskozni fog, azonban a derék úri emberek egyikének sincs semmi hatalma.
A magyar békedelegáció február 12-ig kér haladékot.
Neuilly, január 30. (MTI szikratávirata) A magyar békeküldöttség január 15-én 15 napi haladékot kapott a békefeltételekre adandó válaszra. Ez a haladék január 30-án telik le. Előrelátható, hogy a válasz nem készülhet el idejére, tekintettel a békefeltételek súlyos voltára, a fordítási, a nyomdai, valamint egyéb műszaki munkák nagy tömegére. Gróf Apponyi Albert, a békeküldöttség elnöke, azért Praznovszky rendkívüli miniszternek, teljhatalmú megbízottnak, táviratilag azt a megbízást adta, hogy kérje a válaszadás határidejének február 12-ig való elhalasztását. Praznovszky már be is adta a békeértekezlet elnökének az erre vonatkozó jegyzéket.
A jugoszláv válaszjegyzék.
Páris, január 30. (MTI szikratávirata) A Petit Parisien a jugoszláv válaszjegyzékről ezeket írja: A jugoszláv válaszjegyzék igen barátságot hangú, mégsem tartalmaz teljes hozzájárulást a Clemenceau és Lloyd George által kidolgozott tervezethez, amely szerint Fiume és kerülete szabad állam. A szerb kormány bizonyos pontok megváltoztatását, más pontoknak pedig tisztázását kéri, hozzáfűzve azt az óhaját, hogy mielőbb megállapodásra jussanak.
Amit Renner nem tart fontosnak.
Bécs, január 30. Tegnap délután egy nagyobb küldöttség tisztelgett dr. Renner államkancellárnál dr. Walheim vezetése alatt abból a célból, hogy megtudják a kormány várható politikáját Nyugatmagyarországgal szemben: Az államkancellár válaszában kifejtette, hogy Nyugatmagyarországnak olyan alkotmányt szándékoznak adni, mint a többi osztrák tartománynak. Ehhez természetesen a lakosság beleegyezése szükséges. Nem hiszi, hogy az átadás nem menne simán végbe, miért is ezt a kérdést nem tartja fontosnak.
A választás eredménye.
Budapestről jelentik: A választás eredményt már mind a 153 kerületben ismeretes. Ezek szerint a nemzeti egyesülés pártjának 67, a kisgazdapártnak 57, a demokratapártnak 4, a pártonkivüliek 2 és a keresztény szociális gazdasági pártnak 1 képviselője van. Pótválasztás 32 kerületben lesz. Három kisgazdapárti néven szereplő képviselőről (Csukás, Őrffy, Pischer) a keresztény nemzeti egyesülés pártja azt állítja, hogy hozzájuk tartozik.
Horthy fővezér parancsa.
A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fővezérség, hogy állásfoglalását úgy az alárendelt csapatok, mint a közönség előtt leszögezze, a következő parancsot adja ki: A koncentrációs kormány megalakítását annak idején, mint a nemzeti hadsereg fővezére közvetítettem az antant megbízottjával és írásban vállaltam a felelősséget a jogrend fenntartásáért, azon határozott kikötéssel, hogy ezen koncentrációs kormány vezesse az ország ügyeit a tiszta választások lezajlása után összeülő nemzetgyűlés megalakulásáig. E megállapodást csak úgy értelmezhetem, hogy a nemzetgyűlés megalakulása után egy ideiglenes államfőt választ, ennek kezébe adja át a koncentrációs kormány mandátumát, ezen ideiglenes államfőtől nyeri azután megbízatását az új miniszterelnök. Szükségesnek tartom a fővezérség ezen álláspontját a parancsnokságoknak és csapatoknak kihirdetni és a közönségnek is tudomására hozni, mert feltett szándékom ezen álláspontomnak minden — bárhonnan jövő — az eredeti megállapodással ellenkező törekvéssel szemben érvényt szerezni. Az ország érdekében állónak tartom ugyanis, hogy a koncentrációt kabinet csak a törvényes formák betartása mellett adja át helyét az újonnan megállapítandó minisztériumnak, hogy így minden az ország külpolitikai helyzetet és gazdasági életet veszélyeztető rázkódtatás elkerülhető legyen. A nemzeti hadsereg és karhatalmak fegyelme és hazaszeretete biztosítékul szolgál nekem arra, hogy feltett szándékomat minden körülmények közt keresztülviszem.
Horthy s.k.
(Forrás: Délmagyarország, 1920. január 31, 9. évfolyam / 25. szám)
Horthy nyilatkozata.
A fővezér a Mittag-Post munkatársa előtt a következőket mondotta: Békeszerződésről ma még nem lehet beszélni, csak béketervezetről. Ma amikor a keleti kísértet, a bolsevizmus fenyegeti Európát ismét Magyarországnak kell majd megvédeni Nyugatot, mert nem hiszem, hogy Románia képes volna ellenállni. Lehetetlen tehát, hogy a nemzeti hadsereg létszámát csökkentsük, mikor újból közeleg a veszedelem. Arra a vádra, hogy mi fegyverkezünk csak annyiban védekezett az újságíró előtt, hogy felhívta figyelmét a cseh felkészültségre, amely minden pillanatban támadássá fajulhat. A fehér terrorról csak annyit mondott, hogy míg az Egyesült Államokban 80 000 kommunista van letartóztatva nálunk csak 3000 van.
(Egri Népújság – napilap, 1920. január 31 / 25. szám)