Kivégzések, vagyonadók behajtása, a magyarság elnyomása Bácskában

100 éve írták a lapok:

Bácska hangulata

Keveset tudunk Bácskáról. Különösen most, hogy tőlünk elakarják szakítani, érdekli a közönséget, hogy mi történik Bácskában.

A napokban Bácskából Halasra jött két határrendőrségi őrmester, akik Bácska mostani életéről a következőket mondták nekünk :

Bácskában a hangulat nyomott. A lakosság túlnyomó része nem akar Szerbiához tartozni. A hangulat annyira izzó, hogy a szerbek kihirdették a statáriumot (rögtönítélő bíráskodást – A szerk. megj.). Szabadkán a szerbek több embert kivégeztek, mert kifejezést adtak annak, hogy Bácskát Magyarországtól nem lehet elszakítani.

Az összes magyar lapokat betiltották, a tisztviselőket a szerbek arra akarták kényszeríteni, hogy tegyék le a hűségesküt. A vasutasoknak, postásoknak és a magyar rendőrségnek január 30-án kellett volna az esküt letenni. Az esküt azonban nem tették le.

Hivatalokban csak szerbül lehet beszélni, úgyszintén az iskolákban is szerb nyelven folyik a tanítás.

A szerbek újabban vagyonadót vetnek ki. A vagyonadó behajtását február 15-éré akarják végrehajtani. A kiadott hirdetményben közlik, hogy a kivetett adót kíméletlenül behajtják.

Bajáról az elterjedt hírek szerint február 16-án mennek ki a szerbek. Napokkal ezelőtt megkezdték a hadisarc kivetését és a városban található értékesebb dolgoknak összerablását. Ennek meggátlása miatt a lakosság a szerb parancsnokhoz fordult, aki ígéretet tett arra nézve, hegy a rablott dolgokat visszaadatja.

Szerb katonaság Bácskában aránylag kevés van. Leginkább Újvidéken van mindig nagyobb számú katonaság. A demarkációs vonalon csendőrség és fináncok (pénzügyőrök – A szerk. megj.) vannak.

Nemcsak a magyarok, hanem a bunyevácok is, akik megunták a szerbek gazdálkodását, megvannak arról győződve, hogy végeredményben Bácska Magyarországnak fog megmaradni.

(Forrás: Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920. február 11. / 20. évfolyam 6. szám)

A koronák becserélése Jugoszláviában.

Belgrádból jelentik a MTI-nak: A pénzügyminisztérium elrendelte, hogy Horvát-Szlavonország területén, valamint a Száva és a Duna balpartjain a koronajegyeket átváltsák új dinárjegyekre.

A magyar nők a világ asszonyaihoz!

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) megható fölhívással fordul most a világ minden népének asszonyaihoz és leányaihoz, hogy tiltakozzon Magyarország földarabolása, az örök háború ellen. A fölhívás legszebb részleteit itt közöljük:

 Asszonyok, leányok, testvéreink!

Halljátok meg milliók vészkiáltását! Európa az egykori Lengyelországnál csonkább és Elzásznál véresebb kísértetet kap. Az ezeréves Magyarországnak ravatalt állítottak fel Neuillyben!  A világ legszörnyűbb ravatalát, melyen élőn, egy fiatal, erős és büszke nemzetet terítenek ki. Magyarország ezeréves tulajdonát újkeletű, mohó kis országok között készülnek kiosztani! Magyarország földjének négyötödét és három és félmillió fajmagyar lakosát készülnek martalékul odavetni alacsony kultúrájú, kis balkánnépek uralmának!  Elveszik ősmagyar városainkat, melyeket nem fegyverrel hódítottunk, de ezer év alatt magunk építettünk!  Elveszik Sopront, hol a magyar zene óriása: Liszt Ferenc született; Cenket, hol a modern Magyarország kultúrájának építőmestere: gróf Széchenyi István alussza örök álmát; Pozsonyt, az ősi koronázó várost, honnan a magyar hűség kiáltása : Moriamur pro rege nostro!… elrepült országok és tengerek felett.

 Elveszik Kassát, hol a magyar szabadság legnagyobb hőse: Rákóczi álmodott a hazai földben; Munkácsot, hol Munkácsy mester bölcsőjét ringatták; Gyulafehérvárt, hol sírjában a belgrádi győzelem hőse, Európa megmentője, a törökverő Hunyadi pihen; Kolozsvárt, hol a ranaissance fejedelmének, Corvin Mátyásnak szülőháza áll, a segesvári jeltelen mezőt, mely a világszabadság lánglelkű dalnokának, a harcban elesett Petőfinek a sírja. Elveszik Aradot, mely szabadságharcunk tizenhárom hadvezérét látta egyetlen órában meghalni a magyar hazáért; el Szalontát, legmagyarabb költőnk: Arany János szülővárosát; a magyar nyelv bölcsőjét, legősibb, legtisztább termőföldjét. És elveszik százados országcímerünkből a két folyót, a Drávát és a Szávát és a három bércet: a magas Tátrát, a Fátrát és a Mátrát, mely ezer év óta a mienk, mely sohasem volt azoké, akiknek most adják. Lehetséges-e egy ilyen égő kínban a megalkuvás? Van-e kiengesztelődés a kifosztottak számára? Soha! Világ anyái, asszonyai, testvéreink! Emeljétek fel tiltakozó szavatokat mindnyájunk gyermekei védelmére. Mert — tudjátok meg, hogy a neuillyi békeszerződés hiába csavarná ki a fegyvert a magyar férfiak kezéből, a magyar asszonyok fegyvereit nem bírja elkobozni soha! Minden mesénk és minden szomorú dalunk és minden könnyünk és minden sóhajunk arra fogja lázítani Magyarország gyermekeit, hogy ne legyen addig béke a földön, míg ősi honunk valamennyi rögét vissza nem szerezték! Anyák, asszonyok — testvéreink! Az igazság és a világ nyugalma nevében emeljétek fel tiltakozó szavatokat, amíg nem késő. Legyetek az emberiség lelkiismerete, szólaljatok meg, mielőtt a magyar nemzet és vele minden nemzet szerencsétlenségét megpecsételték a legszörnyűbb igazságtalansággal a neuillyi zöld ravatalon!

nádudvari Tormay Cécile, a MANSZ alapítója

A románok visszavonulása a Tiszától.

Budapest, február 11. A románok a Tisza és a békekonferencia által megjelölt román határok között a kiürítés előkészítését a legteljesebb mértékben folytatják. A vasúti közlekedés mindezeken a vidékeken a legszórványosabb. Vonatok alig járnak, oka ennek az, hogy a románok szisztematikusan elpusztítják az egész vasúti anyagot, amely a megszállott területeken található. Eltávolítják a szemaforokat is, a legfontosabb kitérőket és váltókat pedig leszerelik és magukkal viszik. A drágaság óriási mértékben növekedik. Nagyváradon hetek óta nem közlekedik a villamosvasút.

Mi mindent raboltak a románok Mezőhegyesen.

A Magyar Kurír megbízható forrásból arról értesül, hogy a románok a mezőhegyesi állami birtokról elhajtották az utolsó darabig a világhírű Gidrán, Curioso és Nonius ménest, de elhajtották az országban egyedülálló híres magyar gulyát és az egész birka, sertés és szarvasmarha állományt. Elvitték azonkívül a mezőgazdasági gépek legnagyobb részét, a szertári készleteket, a cukorgyár összes készletét. 2500 környékbeli parasztkocsit rendeltek Mezőhegyesre és azzal elszállították az összes ott található szénát. Elvitték az összes tavaszi vetőmagokat. A kár több mint 100 millió korona.

Az erdélyi állapotokról

Budapest, február 11. Az egyik erdélyi oláh pénzintézet magyarérzelmű tisztviselője, aki állását elhagyván, kétheti bolyongás után gyalogszerrel érte el a Tiszát és azon átvergődve Budapestre érkezett, az erdélyi állapotokról a következőket beszélte el:

— A Tiszántúl, a Tisza- és a Vix-vonal között már alig lézeng két-háromezer főnyi oláh katonaság, amely inkább veszedelmes, mint biztonsága a közrendnek. Ezek a fegyelmezetlen és kíméletlen hadseregrészek kifosztják a kiürítendő területeket. Elvisznek minden elvihetőt, több vagon gabonabeszolgáltatásra kötelezik az egyes városokat. Természetes, hogy a lakosság, különösen a parasztság, semmit sem tehet a jövő évi termés biztosítására. Abban úgy a városi, mint a falusi lakosság egy ma Erdélyben, hogy a Tiszától egészen Brassóig passzív rezisztenciába lépett az oláhokkal szemben.

— A tömeges elítélés élénken bizonyítja, hogy milyen eszközökkel tartják fenn a románok az uralmukat Erdély megszállott területén. Mindenfelől kémek hallgatóznak, agentprovokatőrök kovácsolnak adatot a magyarérzelmű erdélyi lakosság ellen. Az erdélyi nép a legirtózatosabb elnyomatásban él. A Balkán hamisítatlan bürokráciája a maga legborzasztóbb képében tobzódik ma Erdély területén. Igazság sehol sincs, pénzért azonban bármely hatóságnak nyitva áll a lelkiismerete a közellenes cselekedetek elkövetésére. Ha a paraszt bármely ügyében igazságot vagy elégtételt keres, már a hivatal kapujában őrtálló katonánál meg kell kezdeni a vesztegetést és végeznie a megyei főnöknél. Ha nem fizet, durva inzultusokban és kínoztatásokban részesül. Az erdélyi oláh pénzintézetek hagyományos parasztnyúzása újból virágzani kezd. Erdélyben is mutatkozik a pénzínség.

— Az erdélyi városok lakosságának túlnyomó többsége tudvalevőleg magyar nemzetiségű, ezeknek magyar értelmisége állandó üldöztetéseknek van kitéve. Ígéretekkel és fenyegetésekkel kényszerítik őket arra, hogy behódoljanak a nagyromán eszméknek. A nagyváradi megyeház zsúfolva van a Biharmegyében összefogott magyar urakkal és a város nyílt utcáin inzultálják azt, aki magyarul mer hangosan beszélni. Mióta a bukaresti körök párisi összeköttetéseik révén arról a tervről értesültek, hogy Nagyváradot visszacsatolják Magyarország területéhez, azóta határt nem ismer a megszállók gyanakvása és gyűlölsége.

Az amerikai szenátus újra vitát akar a békeszerződésről.

 Páris, február 11. (MTI) Washingtonból jelentik: A szenátus 60 szavazattal 10 ellenében elfogadott egy indítványt, amely azt kívánja, hogy azonnal kezdjék meg újra a vitát a békeszerződésről.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 12, 9. évfolyam / 34. szám)

Horthy lesz a kormányzó.

Budapest. Tegnap délután minisztertanács volt, melyen az összeülő új nemzetgyűlés teendőit és a megválasztandó kormányzónak hatáskörét beszélték meg. Elhatározták, hogy Huszár miniszterelnök fogja ajánlani a nemzetgyűlésnek Horthyt kormányzónak, kinek megválasztása után a minisztérium lemond és az új minisztériumot már Horthy fogja kinevezni.

(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. február 12 / 34. szám)