A magyarok érzik a leginkább úgy, hogy visszajárnak az elcsatolt területek
A magyarok többsége úgy érzi, hogy Magyarországnak igenis területek járnának vissza, attól függetlenül, hogy az utódállamok is NATO-tagországok.
A Pew Research Center februári tanulmánya eredetileg azt vizsgálta, hogy a NATO-tagországok lakossága miként ítéli meg a szövetséget. A kutatás készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a NATO megítélése alapvetően pozitív, ugyanakkor több tagországban is a megkérdezettek fenntartásokkal viseltettek az ötös cikkellyel (a támadás esetén közös válaszlépés) kapcsolatban.
A felmérés érdekessége, hogy arra is rákérdeztek, az egyes országok lakói mennyire érzik úgy, hogy területek járnának vissza a szomszédoktól. Az eredmények hasznossága érdekében nem NATO-tagországoknak is feltették a kérdést (Oroszország, Svédország, Ukrajna).
Mint kiderült, Magyarországon a megkérdezettek 67 százaléka gondolja úgy, hogy igenis Magyarországnak visszajárnak területek
(40 százalék abszolút egyetért a területek visszaszerzésével, 25 százalék szerint nem jár vissza semmi). Az eredmény nem megdöbbentő, mint ahogy az sem, hogy a második helyen Görögország (60 százalék), a harmadikon pedig Bulgária áll (60 százalék). Míg a görögöknek a NATO-tag Törökországgal szemben van a legtöbb követelésük, a bolgároknak vélelmezhetően mindenkivel (beleértve a Görögöket és a Románokat is).
Ugyanakkor Magyarország a sereghajtók között van a NATO megítélését illetően, a megkérdezettek csupán(!) 48 százaléka kedveli a szövetséget (igaz, kiugróan alacsony a NATO-t elutasítók száma, csupán 16 százalék), míg ez a szám 82 százalék az első helyen szereplő Lengyelország esetében.
(ittHON.ma nyomán)
