„Tiltakozás a rendelkezések ellen, amelyek népszavazás nélkül szakítanak el területeket Magyarországtól“
100 éve írták a lapok:
A magyar delegáció ellenvetései a Nagyköveti Tanácsban.
— A katonaságról szóló jegyzékünk.
— Páris, február 22. (MTI szikratávirata) A magyar békedelegációnak adott póthatáridő pénteken délután 3 órakor járt le. Noha már eddig is terjedelmes jegyzékeket adtak be, a legutóbbi nyolc nap alatt az okmányok és újabb jegyzékek egész sorozata érkezett. Nem múlt el egy nap sem anélkül, hogy a magyar békedelegáció a békeértekezlet titkárságánál nem nyújtott volna át újabb okmányokat.
Páris, február 22. (MTI szikratávirata) A Chicago Tribune tudósítója jelenti Párisból: A Nagykövetek Tanácsa tegnap foglalkozott Magyarországnak a békeszerződés elleni kifogásaival. Az a sok memorandum, amelyet Apponyi Albert a békeértekezlethez intézett, a békeszerződés számos rendelkezése ellen tiltakozik, különösen azok ellen, amelyek népszavazás nélkül szakítanak el területeket Magyarországtól. A Nagykövetek Tanácsa még semmiféle döntést nem hozott és hír szerint a magyar kifogásokat a szerdai ülésen fogják megvitatni. A románok, csehek és jugoszlávok tiltakozást jelentettek be a magyarok népszavazás iránti kérelme ellen. A tiltakozás rámutat arra, hogy a kérdéses területeken a népakarat már oly módon nyilvánult meg, hogy népszavazásra nincsen szükség.
Páris, február 22. (Havas-ügynökség) A nagyköveti értekezlet megállapította azokat az utasításokat, amelyeket a szövetségesek katonai megbízottainak adnak, akik Magyarországon a szövetségesek diplomáciai megbízottaival fognak együttműködni.
Budapest, február 23. Az Újság Neuillybe küldött munkatársa azt jelenti lapjának, hogy gróf Apponyi Albert, a békedelegáció elnöke átadta a katonai jegyzéket is, amelyekben kifejtjük, hogy a békefeltételekben követelt 3 hónap a leszerelésre elégtelen. A belső béke érdekében arra kéri Apponyi a békekonferenciát, hogy legalább 1 évi kötelező katonai szolgálat alapján szervezett rendes hadsereget tarthassunk fenn. A sorozás az eddigi 21 esztendő helyett a 22. és 23. évi korosztály volna. A 35.000 ember még a belső rendet sem tudná fenntartani. Arra kérik a konferenciát, hogy a magyar hadsereg legalább 85.000 emberből álljon. Még abban az esetben, ha a békeszerződés több területet juttatna számunkra annál, mint amennyit a jelenlegi béketervezet megállapított, kérjük a létállomány szaporítását a területbeli és lakosságbeli növekedés arányában. A tisztek számát 10 százalékban kérjük megállapítani, részben a fegyelem fenntartása miatt, részben a kiképzés miatt. A legnagyobb gondot okozza, hogyan helyezhetnénk el polgári foglalkozásban azt az 5700 tényleges állományú tisztet, akik a békefeltételek rendelkezése értelmében feleslegessé válnak. A jegyzék válaszol azután a békeszerződés azon pontjaira, amely nem enged nekünk nagyobb területet, mint 105.000 négyzetkilométert. A béketerv szerint Budapest körülbelül 35 km-nyire van a határtól. Budapestet és Szegedet, amely utóbbi egészen a határon fekszik, ily módon a legkönnyebben fenyegetheti ellenséges támadás. Kéri a konferenciát, hogy erődöt építhessen a két város körül és azokat az erődöket nagyobb területű árokkal bevonhassa.
Tiltakozás az ország megszállása ellen.
Budapest, febr. 23. Az országgyűlés kupolacsarnokában a nemzetgyűlés egy közeli napon — az ülés megszakításával — összejövetelt tart, amelyen a megszállott területek magyar és nemzetiségi megbízottai tiltakozni fognak a megszállás ellen. Minden nemzetiségnek két-két tagja fog felszólalni.
(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 24, 9. évfolyam / 44. szám)
