„Aláirják-e a magyar békét?”

100 éve írták a lapok:

A magyar békével Parisban és Brüsszelben foglalkoznak.

— Aláírják-e a magyar békét?

Teleki Pál gróf nyilatkozata. —

Páris, április 27. A német kormány párisi ügyvivője útján Millerandhoz jegyzéket intézett, melyben kéri, hogy a francia csapatok Frankfurtot és a megszállott zóna többi városát ürítsék ki. Egyben közli, hogy a német csapatok kiürítették a semleges zónát és hogy az ottmaradt csapatok nem haladják túl az engedélyezett tízezer főnyi létszámot. Mint a lapok jelentik, Millerand szerdán tér vissza és csütörtökön nyilatkozni fog a kamarában a san-remoi konferenciáról. Lloyd George az alsóházban pénteken beszél ugyanerről a kérdésről. Lloyd George kijelentette a nála megjelent újságíróknak, hegy a szövetségesek a Spaaban tartandó tanácskozáson a német meghatalmazottakkal mint egyenlő jogú felekkel fognak bánni. Ez már jelentékeny eredmény, ami Nitti európai politikájának győzelmét jelenti. A konferencia az adriai kérdést még nem intézte el. Nitti reméli, hogy az amerikai memorandum alapján a délszlávokkal közvetlen megegyezést tud létesíteni.

A Budapesti Tudósító jelenti: A konferencia egyik résztvevőjének közlése szerint a Legfelsőbb Tanács csak a német és a török kérdésben határozott. A magyar kérdés nem került szóba, de Nitti kijelentette, hogy a magyar békével kapcsolatban a függőben levő két kérdésre javaslatokkal fog előállani. Ezeknek megvitatására csak később kerül a sor Párisban vagy Brüsszelben.

A Neue Freie Presse budapesti levelezője a következő kérdéssel fordult gróf Teleki Pálhoz: — Alá fogja-e írni Magyarország a békeszerződést ?

Gróf Teleki Pál a következő választ adta: — A magyar közvélemény a békeszerződés aláírása ellen van, mert az a meggyőződés hatja át, hogy az elénk terjesztett békeszerződést nem lehet keresztülvinni és hogy Magyarországot nemcsak mint országot, de mint nemzetet is olyan rettentő mértékben sújtja, mint egyetlen más legyőzött államot sem. Ezért igen fontos lenne, ha a magyarság meggyőződnék arról, hogy a békét diktáló hatalmak szintén tudatában vannak annak, milyen súlyos, milyen igaztalan ez a béke Magyarországra nézve és mostani formájában nem vihető keresztül. A békeszerződés kérdésében megnyugvást lehetne teremteni, ha figyelemmel lesznek a magyar népnek arra a jellemvonására, hogy szereti az igazságot. A magyar nép rendkívül érzékeny az igazságtalanság iránt. Az igazságos megoldás akkor is kibékítené a népet, ha kedvezőtlen lenne reá nézve. Az igazságos megoldás azonban a népszavazás lenne, amit a magyar békedelegáció is követel és amelynek megengedését a külföldi sajtó ellentmondó hírei után is reméljük. Reméljük pedig mindazokon a területeken, amelyeket el akarnak szakítani Magyarországtól.

Svájci lap gróf Teleki Pálról.

A Magyarország írja: A Neue Züricher Zeitung ma Budapestre érkezett száma vezércikkben üdvözli gróf Teleki Pált, az új külügyminisztert. Megállapítja róla, hogy a kinevezés történelmi tény, mert időtlen-idők óta ő az első magyar külügyminiszter, akit a külön magyar államfő nevezett ki ebbe a pozícióba. Egyéniségének nagy erkölcsi komolyságát, földrajzi és néprajzi tudását, Neuillyben végzett munkáját dicséri a cikk, amely nyomatékosan utal egyrészt az új külügyminiszter kiváló angol összeköttetéseire, másrészt diplomáciai komolyságára, amely megnyilvánult már abban is, hogy állását és hivatalát a pártküzdelmek fölé helyezte. A svájci újság cikke egyúttal rövid összefoglaló a háború utáni magyar külpolitikáról és ebben a részben kemény szavakat mond Károlyi Mihályról és Kun Béláról, akiket teljesen egy sorba helyez.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. április 29, 9. évfolyam / 98. szám)

Gróf Teleki Pál

A kolozsvári és pozsonyi egyetem.

Mint értesülünk a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyit a felszabaduló Pécsre fogják helyezni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot csak a békekötés után fogják a nemzetgyűlés elé vinni, de az előkészítő munkálatok már folynak.

Népszavazást követel az angol felsőház.

Az angol felsőház pénteki ülésén lord Bryce és lord Newton éles támadást intéztek a békeszerződések ellen s felvetették a kérdést, hogy Erdélyben és Magyarország többi részein miért nem alkalmazták a népszavazás elvét ? A lordok e kérdésre még nem kaptak választ.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. április 29, 27 évf./ 98. szám)