Freedom House: A demokrácia azonos szinten van Magyarországon, Szerbiában és Albániában
Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése , amit a 444.hu szemlézett .
A Freedom House a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálja abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.
A jelentés a Balkán egy részét Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá, a ezekben az országokban lévő rendszereket nevezik hibrid rezsimnek .
Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.
A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária).
És hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
Magyarország rövid időn belül két kategóriát zuhant, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek. (444)
