100 éve: „Nem, nem, soha!“

100 éve írták  a lapok:

A magyar nemzethez.

A TEVÉL a következő lelkes proklamációt közli: A végleges békeajánlat híre megérkezett. Ezeréves hazánkat ismét halálra ítélték. Megakartuk győzni ellenségeinket arról, hogy igazságtalanul és méltatlanul cselekszenek. Nem sikerült. Ígéreteik, vélt érdekeik és gyűlölködésük erősebbek voltak, mint könyvtárt kitevő megdönthetetlen bizonyítékaink, a kereszténységért s az európai művelődésért való szolgálataink s majdnem összes honfitársainknak elszánt tiltakozása, kiket Magyarországtól való elszakadásra ítéltek. Ezt a békét nem szabad aláírnunk. A történelmi Magyarország nem fog meghalni, mert a magyar nemzet egészséges és élni akar s amit egy nemzet erősen akar, azt el is tudja érni. Fel a fejjel tehát s föl a szívekkel. Gyászzászlók nem kellenek, mert azok csak a halottnak járnak, de kell egység, akarat és komor elszántság addig, míg a célt el nem érjük. Isten békéje legyen addig közöttünk s bélpoklosként vessünk ki magunk közül mindenkit, aki gyűlölködik, aki szóval, vagy tettel magyar embert bánt. Ne csüggedjünk, de legyünk büszkék és önérzetesek. Jogunk van arra, hogy azok legyünk, mert a szerencsétlenség nem tehet kicsinnyé nemzetet, melyben nagy lélek él. Mi becsületesek, bátrak, egyeneslelkűek, emberiesek voltunk ellenségeinkkel szemben is, kik azt ezzel a békével viszonozták. De papirossal nem tehetnek tönkre oly nemzetet, mely egyedül termi ezen a földön az emberi nemesség s a kultúra összes gyümölcseit, mely nélkül csak kín, embertársaink meggyalázása s kezdetleges vadság van a Duna völgyében. Európa jövője, a népek boldogulása követelik Magyarország fennmaradását s ezeknek az erkölcsi erőknek nem lehet ellenállni. Az igazság keresztre feszítése után a megváltás következik.

Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája.

Tiltakozások országszerte a békeföltételek ellen

— A szerződés vasárnap érkezik Budapestre. — Csütörtökre várható a kormány döntése. — Szeged tiltakozása.

Budapest, május 8. A béketanács erőszakos feltételei, a kegyetlen erőszakossággal megfogalmazott szerződés belemarkolt a magyar szívekbe. Halálos csapást mértek ránk, de a csapás alatt kiegyenesedik a magyar gerinc, nekiszegeződött a fő s összeszorított öklök tiltakoznak az ország minden részében a békekonferencia bűnös fércmunkája ellen. A tiltakozásból Szeged is kiveszi a részét. A polgármester, mint lapunk más helyén közöljük, nagy népgyűlést hirdet hétfőn délelőttre, amelyen tiltakozni fog Szeged közönsége az igazságtalan és embertelen békeszerződés ellen. A legújabban érkezett békehírek közül kiemelendő, hogy Praznovszky Iván csak vasárnap érkezik Budapestre s akkor hozza magával a szerződés teljes szövegét. A szerződés aláírása felől a kormány csütörtökön határoz. Figyelemreméltó gróf Apponyi Albert nyilatkozata, amely szerint vigasztalónak látja azt a körülményt, hogy az antant a februári szerződés legsúlyosabb pontjainak reperálásra nyitva hagyott némely kapukat. A legtiszteletreméltóbb magyar politikai vezér egyetértésre int e nehéz időkben.

Nem, nem, soha!

Ez a három magyar szó ma az a hármas ércpajzs, amelyről visszapattan minden csüggedés, lemondás, kishitűség és bizalmatlanság. Ez a három magyar szó ma az a hármas ércpajzs, amelynek homlokára a hármas bérc és négy folyó képe van fölvésve örök időkre. Ebben a három magyar szóban benne van egész dicsőséges multunk parancsa, egész fájdalmas jelenünk tiltakozása és egész jobb és szebb jövőnk ígérete. Mert aki nem akar lemondani, az győzni fog! És mi nem fogunk, nem tudunk és nem akarunk lemondani. A történelem ezeréves igazsága, a jelen tragikus nagyszerűsége, a jövő minden lehetősége velünk van, nekünk segít, minket igazol és ellenségeink ellen szól és harcol. A békeszerződés rongy papirosával szembehelyezzük szent és örök igazainkat, jogainkat, szembeszegezzük a magyar históriát, a diadalmas Árpádokat, a nyugatot mentő Hunyadiakat, a szabadságvédő Zrínyieket és Rákócziakat, az Európát és Amerikát szavával és szívével meghódító Kossuthot és Petőfit, gazdag és ősi kultúránkat, amelynek szépsége és valósága ott tündöklik az elárvult és kifosztott székely házak kapuján, a hontalanná és nincsetelenné tett székely-magyarok balladáiban és meséiben, kincses Kolozsvár világhíres Mátyás királyának ércalakján, a gyönyörű Pozsony régi kövein és a remek Nagyvárad költőinek új dalaiban, igen, mi a  rongy papirossal szembeszegezzük az élő és éltető magyar nemzeti kultúrát, amely Szinnyei-Merse Pál vásznain és Bartók Béla kottáiban, Bólyai János Tentamenjében és Eötvös Lóránd kutatásaiban, a pusztaszeri kötés, az Arany Bulla, a tordai országgyűlés, egy Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi államalkotó és nemzetföntartó politikai bölcsességében hatalmas és győzelmes bizonyítéka a magyar faj, a magyar nép, a magyar szellem és erkölcs világraszóló hivatásának és rendeltetésének.

Amit az erőszak elragad, azt a jog és igazság visszavívja. Mi nem alkuszunk és nem mondunk le, mi élünk és dolgozunk, mi egybeforrunk és összetartunk, hogy Magyarország éljen! Amit néhány rövidlátó és kislelkű diplomata ellenünk kitervelt Párisban, a mi örökkévaló életerőnk úgy tépi szét, mint a dinamit egy hordó abroncsait. Szentséges és méltóságos tiltakozásunkkal lépünk a világ színe elé, a történelem tribunáljára és nem engedünk és nem nyugszunk addig, amíg ismét a mienk nem lesz, ami a mienk! Magyarország minden fia egy szívvel, lélekkel kiált vétót a lehetetlen, embertelen és igaztalan „béke” ellen, a kaloda ellen, a börtön ellen, a deres ellen, a szégyen és gyalázat ellen, amelybe rablói és gyilkosai bele akarják kényszeríteni. Harsogjon végig az egész világon és zúgjon az egekbe az új, a nagy, a szent, az egyetlen válasz, amelyet adhatunk, a rendületlen és törhetetlen fogadalom, amely lelkünk lelkéből tör elő fönséges fájdalommal, diadalmas hatalommal: Nem, nem, soha!

Politikusok véleményei a békeszerződés aláírásáról.

Budapest, május 8. Politikai körökben még mindig nem indultak meg a hivatalos tárgyalások a békeszerződés fölött, amennyiben a szerződés végleges szövege előreláthatóan csak szombaton éjjel érkezik meg. Így tehát csak hétfőn indulhatnak meg az érdemlegesebb tanácskozások a szerződés fölött. A kormány tagjai a miniszterelnök elnöklésével pénteken délelőtt tanácson foglalkoztak először a béke által előidézett új helyzettel. Döntés azonban nem történt. Annyi eddig is kétségtelenül megállapítható, hogy a béke átadásának semmi belpolitikai következménye és kihatása nincs. Rubinek miniszter egy nyilatkozata folyamán többek között kijelentette, hogy a békeiratot Praznovszky főtitkár szombaton éjjel hozza Pestre. Az illetékes tényezők nyomban megkezdik tanulmányozását, majd hétfőn délután a békedelegáció tartja ülését, kedden pedig a nemzetgyűlés külügyi bizottsága foglakozik a szerződéssel. A döntés előreláthatóan csütörtökön lesz. A miniszter véleménye szerint a béke aláírása legjobb esetben csak ősszel történhetik. Reméli, hogy Millerand levele nyomán újabb tárgyalás indulhat meg. Követelni fogjuk Baranya és Bácska megszállt részeinek kiürítését is. Elhangzottak még fontos gazdasági nyilatkozatok is, melyek során báró Madarassy-Beck Gyula és Fenyő Miksa, a GyOSz elnöke ama véleményüknek adnak kifejezést, hogy az ország földarabolása gazdasági katasztrófa volna. — A N. U. véleménye szerinf a leghelyesebb válasz az lesz, hogy mivel a nemzetgyűlésben még a szerződés értelmében az országhoz tartozó megszállott területek sincsenek képviselve, ezek hozzájárulása nélkül sem a kormány, sem a nemzetgyűlés nem érzi magát felhatalmazottnak a szerződés aláírására.

Az ország hangulata.

Budapestről jelentik: A vidékről hozzánk érkezett jelentések szerint a megcsonkított ország minden részében leírhatatlan izgatottságot okozott az a hír, hogy az antant a magyar nép megkérdezése nélkül véglegesen elhatározta Magyarország szétdarabolását. Számos helyen tüntetések készülnek és népgyűléseket hívnak össze, hogy a tervezett nemzetgyilkosság ellen tiltakozásukat fejezzék ki.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. május 9, 9. évfolyam / 106. szám).