„Döntött a kormány: ALÁÍRJUK A BÉKEFELTÉTELEKET“

100 éve írták a lapok:

Aláírjuk a békefeltételeket.

Kormányunk jegyzéke a békekonferenciához.

Hivatalosan jelentik lapunknak, hogy Praznovszky meghatalmazott miniszter május 21-én két jegyzéket nyújtott át Párisban a békekonferencia elnökségének. Az elsőt a magyar békeküldöttség nevében Apponyi intézte a békekonferenciához és ebben kijelenti, hogy miután a most átnyújtott végleges békefeltételek nem különböznek a január havában átnyújtottaktól, melyeket elfogadhatatlanoknak jelentettünk ki, a magyar békeküldöttség nem érzi magát feljogosítottnak, hogy ezeket a szigorú és változatlan békefeltételeket aláírja, ezért lemond és megbízatását visszaadja kormányának.

A másik jegyzéket a magyar kormány nevében Simonyi miniszterelnök és Teleki gr. külügyminiszter írták alá és ez így szól :

„A magyar kormány teljesen osztja a békeküldöttség lemondó levelében kifejezésre juttatott tiltakozást. A kormány szintén tiltakozik a népek önrendelkezési jogának nyílt megsértése ellen. Nem kerülték el azonban a magyar békeküldöttség figyelmét a szövetséges és társult hatalmak kísérő levelének ama részei, melyek szerint a békeszerződés kikötései a közel jövőben enyhíttetni fognak. Nem kételkedik a magyar kormány abban, hogy a népszövetség tanácsa megszüntet minden igazságtalanságot és méltánytalanságot.

A békefeltételeket kísérő levél szerint Magyarországot a népszövetségbe egyenlő jogú tagként fogják fölvenni, ha híven teljesíti kötelességeit. Ámde e téren a legjobb akarat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. Az igazságtalanságok megszüntetésének feltevésében és az ország súlyos helyzetének teljes tudatában úgy véli a magyar kormány, hogy nem térhet ki a békeszerződés aláírása elöl. Mihelyt tudomására jut a béke aláírásának időpontja, Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni megbízottait, hogy a szerződést aláírják.“

A magyar kormány ezt a jegyzékét azzal a magyarázattal hozza a nyilvánosságra, hogy a kormány a döntés előtt a legalaposabban mérlegelte a külpolitikai, gazdasági és katonai következményeket, melyek a békefeltételek aláírásának megtagadásából az országra háramolhatnak. Eltekintve közvetlen szomszédaink katonai készülődéseitől, az ország közgazdasági helyzete sem engedi meg, hogy a kormány közvetlenül aratás előtt az országot kalandokba vigye bele. Az aláírásnak egyébként is csak formai jelentősége van, mert miként azt a kormány jegyzéke is kifejezi, erkölcsileg és anyagilag is lehetetlen feltételek a legnagyobb jóhiszeműség mellett sem hajthatók végre.

Párisból jelentik, hogy a nagykövetek tanácsa szombaton tartott értekezleten a magyar békeszerződés aláírásának napjául június hó 4-ét állapította meg. A szertartás a versaillesi palota nagy Trianonjában fog lefolyni. A magyar kormányt felhívták, hogy a lemondott küldöttség elnökének helyébe más személyiséget delegáljon.

Budapest május 25. d. u. 2 óra 10 perc. Praznovszky Iván miniszteri kiküldött sürgönyzi  Párisból, hogy a békekonferencián kérelmet terjesztett elő Pécs és Baranyamegye kiürítésére, miután ezek Magyarországnak ítéltettek.

(Forrás: Békés, 52. évfolyam, 43. szám.)