Trianon gazdasági hatásai – XI. rész

100 éve írták:

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

XI.

Ez a clearing-rendszer ugyan csak fakultatív, vagyis csak az az entente-állam rendezi be, amelyik jónak látja,[1] de kétségtelen, hogy éppen azok az államok, melyekkel szemben tartozásban vagyunk, ezzel a jogukkal élni fognak.

Nem kevésbé sérelmes és igazságtalan a gazdasági békefeltételeknek másik rendelkezése, mely szerint az ellenséges hatalmak fenntartják maguknak azt a jogot, hogy visszatartsák és felszámolják mindazokat a területükön levő jogokat, javakat és érdekeltségeket, amelyek a békeszerződés hatályba léptekor magyar állampolgárok és az általuk ellenőrzött társaságok tulajdonában vannak.[2] Az osztrák szerződés első szövege szerint ehhez azoknak az államoknak is joguk volt, amelyek a volt monarchia területéből részesedtek és ezen az alapon az összes felsőmagyarországi, erdélyi, bácskai és bánáti birtokok, üzletek, részvénytársaságok és iparvállalatok, amelyek oly magyar emberek tulajdonában vannak, akik elég jó hazafiak ahhoz, hogy cseh, román vagy szerb alattvalókká nem lesznek, ezen visszatartási és liquidálási eljárás alá estek volna. Szerencsére a párisi békekonferencia még az osztrákokkal való tárgyalás folyamán belátta, hogy ez a pont teljesen tarthatatlan és így az osztrák békeszerződés végleges szövege, valamint a magyar szerződés tervezete szerint a visszatartási és liquidálási jog azokra a jogokra, javakra és érdekekre korlátoztatott, amelyek a volt monarchia területén kívül fekszenek és világosan kimondatott, hogy az elszakadó területeken foganatosított minden kényszerrendszabály vagy kisajátítás semmis és érvénytelen és a javak, jogok és érdekek a jogszerű tulajdonosnak abban az állapotban szolgáltatandók vissza, amelyben a szóbanforgó rendszabályok alkalmazása előtt találtattak.[3] Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a románok és csehek ezzel a megszorítással egyelőre nem sokat látszanak törődni és a legnagyobb nyugalommal járnak el a magyar érdekek ellen.

Rendkívül hátrányosan érinti az előbb említett rendelkezés a pénzintézeteket, amelyek különösen a Keleten nagy áldozatok árán megszerzett érdekeltségeiket veszítik el.

A liquidációnál a liquidáló állam természetesen saját törvényei és a tetszése szerint megállapítandó becslés alapján jár el és a liquidálásból eredő összeg természetesen ismét nem kerül az arra jogosult kezéhez, hanem Magyarországnak jóvátételi számlán jóváiratik és a visszatartást azaz felszámolást szenvedett tulajdonost a magyar állam tartozik kártalanítani.[4]

Még inkább súlyosbítja ezt a rendelkezést a szerződés egy másik intézkedése, mely szerint a magyar állam a Jóvátételi Bizottság kívánságára köteles állampolgárainak mindazon jogait és érdekeltségeit megszerezni, amellyel ezek Németországban, Bulgáriában, Törökországban, Oroszországban és az elszakadó területeken levő közérdekű vállalkozásokban (entreprises d’utilité publique) bírnak és köteles ezen jogokat és érdekeltségeket állampolgárainak kártalanítása mellett a Jóvátételi Bizottságra átruházni.[5]  Az átruházott jogok és érdekeltségek ellenértékét függetlenül attól, hogy a magyar állam saját állampolgárainak mit fizetett érte, ismét a Jóvátételi Bizottság egyoldalulag saját tetszése szerint állapítja meg és ismét csak jóvátételi számlán, azok készpénzbeli értékének tényleges megtérítése nélkül Magyarországnak jóváírja.

A vagyonok és jogok liquidációjára vonatkozó rendelkezés a kereskedő és ipari világot nemcsak külföldön levő vagyonuk és követeléseik visszatartása vagy mondjuk elkobzása folytán sújtja, hanem azért is, mert ezen paragrafus intézkedései alkalmazást nyernek az ellenséges külföldön levő ipari, irodalmi és művészeti tulajdonjogukra is.

(Folyt. köv.)

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész

Trianon gazdasági hatásai – IX. rész

Trianon gazdasági hatásai – X. rész

[1]  231. §. e.)

[2]  232. §. b.)

[3] X. rész 250. §.

[4]  232. §. j.)

[5]  IX. rész 195. §.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 20. 19. évf. / 140. szám)

A Területvédő Ligát felakarják oszlatni.

Budapest. Kósza hírek keringtek a fővárosban, sőt az egész országban arról, hogy az ántánt jegyzéket küldött a magyar kormánynak, melyben a Területvédő Liga haladéktalan feloszlatását követelte.

(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. június 23, 15 évf / 141. szám)