Trianon gazdasági hatásai – XIV. rész

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

XIV.

Azonfelül bizonyos irányban már prejudikál a szerződés jövendő kereskedelmi politikánknak, amennyiben koncedálja, hogy a békekötést követő első öt évben azok az előnyök, amelyeket Magyarország, Ausztria és Cseh-Szlovákország egymásnak kölcsönösen biztosítanak, a többi országokra nem fognak feltétlenül kiterjedni.[1] Ezzel bennünket Ausztriával és Cseh-Szlovákországgal szemben bizonyos gazdaságpolitikai egyezségbe akarnak belekényszeríteni, ami szintén aggályos, miután szabad akcióképességünknek újabb korlátozását jelenti.

Végignéztünk tehát a szerződés gazdasági vonatkozású rendelkezésein és mindenütt igyekeztünk megvilágítani azokat a mérhetetlen veszélyeket, melyeket sok csapástól sújtott hazánkra jelentenek.

«La Hongrie renonce«, «La Hongrie s’engage«, «Magyarország lemond«, «Magyarország kötelezi magát.« Ez vonul végig az egész szövegen és Magyarország azon jogokkal szemben, amikről lemond, olyan kötelezettségeket vesz magára, amelyeknek ma még a nagysága is teljesen beláthatatlan.

Rövid idő választ el bennünket attól, amikor a nemzetgyűlésnek határoznia kell, hogy ezt a szerződéstervezetet elfogadja-e vagy nem. Nem tudhatjuk, miképpen fog a nemzetgyűlés dönteni, de lehetséges, hogy abban a kényszerhelyzetben, amelyben szerencsétlen országunk van, ha talán némi engedményekkel is és minden esetre azzal a tiltakozással, hogy kényszer alatt tesszük, ez a tervezet szerződéssé fog válni.

Azonban erős a meggyőződésem, hogy nem ez az utolsó szó. Minden jel arra vall, hogy a győzők jelentékeny és leghatalmasabb faktorai, Anglia és különösen Amerika, már maguk is belátják, hogy túlságosan messze mentek és máris nap-nap után olvassuk, hogy mindenünnen a szerződések revíziójának szükségességét hangoztatják. Erre kényszeríti őket a semleges országok közvéleményén kívül, mely mindinkább kezd ellenük fordulni, az, hogy a győző országok legtöbbje is igen súlyos gazdasági bajokkal küzd és mindinkább kezdik belátni, hogy lehetetlen dolgokat kívánnak.

A legsúlyosabb, az egész világra kiterjedő bajok egyike a pénz vásárlóerejének nagymértékű csökkenése. Ne higyjük azt, hogy csak nálunk van drágaság, meg van az az összes országokban, úgy az entente-országokban, mint a semlegesekben, ha nem is olyan mértékben, mint nálunk. Hollandiában, Svájcban, amelyek valutájuk intaktságát megtartották, az árak a kétszeresre-háromszorosra emelkedtek. Franciaországban, Angliában, még jelentékenyebb a drágulás és ez utóbbi országok vezető pénzügyi körei élénk aggodalommal látják, hogy az angol font és a francia frank az internationális valutapiacon a dollárral, hollandi forinttal és svájci frankkal szemben mindinkább veszít az értékéből. A francia franknak a csökkenése a svájci frankkal szemben

Mindinkább veszít az értékéből. A francia franknak a csökkenése a svájci frankkal szemben közel 60 %, az angol fonté 20 %.

[1] X. rész 205. §.

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész

Trianon gazdasági hatásai – IX. rész

Trianon gazdasági hatásai – X. rész

Trianon gazdasági hatásai – XI. rész

Trianon gazdasági hatásai – XII. rész

Trianon gazdasági hatásai – XIII. rész

[1] IX. rész 186. §. 1.

(Folyt. köv.)

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 25. 19. évf. / 144. szám)