„Magyarok kálváriája Szabadkán“

100 éve írták a lapok:

Magyarok kálváriája Szabadkán.

Egy szerb útlevéllel Szabadkáról Halason át Budapestre utazó és teljesen szavahihető ismerősünk beszélte el, hogy a szerb katonai hatóságok Szabadkán és környékén élő magyarságot állandóan üldözik.

A napokban azon ürügy alatt, hogy a szerb uralom ellen messze ágazó összeesküvést szőttek, a magyarok és bunyevácság köréből sokakat letartóztattak és közülük többeket a haditörvényszék elé állítottak. A haditörvényszék a letartóztatott magyarok közül számszerint 18-at a szerb uralom elleni lázítás miatt halálra ítélt a kiknek kivégzése — állítólag — múlt hó 25-ére volt kitűzve.

A halálra ítéltek között van egy gyáros, egy építővállalkozó, egy gazdag földbirtokos s a bácskai lakosság tekintélyes emberei.

Engednek a szerbek.

A demarkácios vonalon levő magyar és szerb őrségek parancsnoksága közt megegyezés jött létre, hogy a vonalon innen és túl 5 kilométer távolságra engedjék át azokat az érsekcsanáid, illetőleg bajaszentistváni lakosokat, kiknek odaát birtokuk vagy bérletük van, hogy azt megmunkálhassák és terményeiket igával hazaszállíthassák. Erre a célra mindkét parancsnokság részéről láttamozott arcképes igazolványokat adnak ki a jogosultaknakhogy szabadon közlekedhessenek.

(Forrás: Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920. június 30 / 20. évfolyam 26. szám)

Bajáról a szerbek nem akarnak kivonulni.

Bajáról jelentik, hogy a szerbek semmi szín alatt sem hajlandók onnét kivonulni. Nap-nap után rettenetes adókat vetnek ki a magyarságra. Eddig harminc millió adót vetettek ki, ami nemcsak a bajaiak teherbíró képességét, hanem sok polgárnak a vagyonát is fölülmúlja. Már most megkezdték a szerbek az adóbehajtást 1921-re. Aki nem tud azonnal fizetni, attól árverés útján elveszik minden vagyonát.

A kommunisták kezébe maguk a szerbek adják át a hatalmat. Baja zsupánjává Mátics Mártont nevezték ki, aki azelőtt a szocialista Munkásbiztosító Pénztár titkára volt. Ő a bajai kommunista mozgalmak vezetője. Segédei Pock Nándor és a gyilkosságok miatt körözött Oesterreicher Sándor. Rendőrkapitánynak egy Flamm nevű elvtársat, Pogány népbiztos titkárát tették meg a szerbek. Ezek a kommunisták minden közalkalmazottat erőszakkal belépésre kényszerítették a szakszervezetekbe, ahol kötelező a kommunista előadások hallgatása.

*

A bajai lakosságnak június 28-ig adtak haladékot a szerbek a hűségeskü letételére. Aki nem teszi le az esküt, azt vagyonának elkobzásán felül kiutasítják. Erőszakos intézkedéseik célja az hogy a határmegállapító bizottság csupa olyan embert találjon Baján, akik a kommunista terror hatása alatt kérni fogják a városnak Jugoszláviához való csatolását. Erre vall, hogy a szerbek mindenütt üldözik, sőt Ószerbiában halállal büntetik a kommunizmust, Baján azonban mesterségesen tenyésztik a magyargyűlölő, nemzetközi kommunistákat.

(Forrás: Halasi Újság, 1920. június  30. / 2. évfolyam 52. szám)

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

XVI.

Ne importáljunk luxuscikkeket, hanem csak nyersanyagot termelésünk mielőbbi megindítására, élelmiszer importunkat pedig a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával redukáljuk az elkerülhetetlen minimumra és arra törekedjünk, hogy mielőbb abban a helyzetben legyünk, hogy feleslegünk legyen, amit nyersanyagok ellenében exportálhassunk. És itt vegyünk példát a távol tengerentúli országtól, Argentínától. Argentínában, melynek 7 ½ millió lakosa van, szarvasmarha állománya 30 millió darabot, juh állománya közel 70 millió darabot tesz ki, ahol tehát húshiányról szó nem lehet, legutóbb hetenként két hústalan napot rendelt el a kormány, hogy a husexportot, amely már békében közel 1 milliárd koronát tett ki, emelje. Nekünk valamennyiünknek minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy csak az életfentartáshoz és a termeléshez szükséges anyagokat importáljuk s a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával minden feleslegünket arra kell szánnunk, hogy annak exportja által hozzájáruljunk valutáris viszonyaink szanálásához.

Mert legyünk avval tisztában, hogy addig ebben az országban a normális gazdasági rend helyre nem állhat és országunk arról a koldus színvonalról, amelyen most vagyunk, amikor meglevő értékeink utolsóját adjuk el a külföldnek, egy jobb sorba felemelkedni nem tud, amíg többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk és amíg külkereskedelmi mérlegünk erősen aktívvá nem változik.

És ez az a pont, ahol nemcsak a magyar mezőgazdának, de a magyar iparosnak és a magyar kereskedőnek jövőbeli hivatása fekszik, hogy összefogva és céltudatos, erős munkával megtegye a magáét az ország helyreállításához. A mezőgazdasági többtermelésről szólni mostan túl menne előadásom keretein. Hanem igenis hangsúlyozni akarom azt, hogy az iparnak a feladata az, hogy teljes erejével forszírozza azon áruk termelésének fokozását és olyan új áruk termelésének felvételét, amelyek alkalmasak arra, hogy velük a külföldi piacokon eredményeket érhessünk el. És pedig, miután vasércünktől és energiaforrásunk nagy részétől a békeszerződés megfoszt bennünket, azokra az iparokra kell fektetnünk a súlyt, amelyeknek nyers anyagát a mezőgazdaság szolgáltatja. A malomipar és cukoripar termékein kívül, amelyek nagyrészt a nagyipar keretébe tartoznak, számos oly iparág van, melyet aránylag kisebb tőkéjű vállalkozásban is sikerrel lehet előállítani. Itt van, hogy egy példát említsek, a konzervipar. Itt van még a burgonyaszárítás, növényi olajak kikészítése és számos más oly iparág, melynek meghonosítása és fejlesztése fontos feladata és kötelessége a magyar iparosságnak. És ebben iparunkat kell hogy hazafias kötelességén kívül serkentse az is, hogy külföldi valutánk mai állása mellett feltétlenül felveheti a a versenyt más országok termelésével és feltétlenül igen kedvező árakat fog elérni.

És ha a mezőgazdasági termékeken, boron stb. kívül még elegendő iparcikk fog rendelkezésre állani, a kiviteli kereskedelemnek is nagy perspektívája nyílik meg.

Ha pedig azt akarjuk elérni, hogy a kivitel tényleg hathatósan segítse elő valutánk javítását, úgy a kiviteli kereskedelmet organizálnunk kell. Vegyünk ismét példát Németországtól, az organizáció mesterétől, ahol ez a szervezés máris nagy lépésekkel halad előre. A német gépipar egy fontos ágában például kimondották, hogy azokba az országokba, melyeknek valutája jobb a német valutánál, kizárólag az illető ország valutájáért exportálnak, márkáért csakis a rosszabb valutájú országokba szállítanak. Az absolut jó valutájú országokba, tehát Amerikába, Hollandiába, Svájcba, Skandináviába történő kivitelnél a békeár dupláját, Olaszországba, Franciaországba, Belgiumba történő exportnál másfélszeresét veszik a kalkuláció alapjául, ezt a békeparitás alapján átszámítják dollárra, frankra, hollandi forintra és a közepes valutájú országoktól, tehát például Olaszországtól annyi lírát, Franciaországtól annyi frankot kérnek, amennyi a fentiek szerint kiszámított dollár vagy hollandi forint összegnek a mai valuta szerint megfelel.

A közvetítő kereskedelemre még egy nagy hivatás vár és egy nagy perspektíva nyílik Budapestnek a Dunán való kedvező földrajzi fekvése által. A Duna, amely a Nyugatnak Kelet felé vezető legfőbb vízi útja, fontos szerepet fog játszani a jövőben és ebből a budapesti kereskedelemnek ki kell vennie a maga részét.

Mindezekből csak azt láthatjuk, hogy úgy az iparnak, mint a kereskedelemnek ebben az egyelőre sajnos szűkebb hazában is meg van a jövője, feladata, hivatása és kötelessége. Kétségkívül azonban csakis akkor, ha a békeszerződés most vagy a revízió folytán úgy változik meg, hogy a megélhetés lehetősége fennmarad.

Ezt az entente be fogja látni, mert be kell látnia és nem lehet kétség az iránt, hogy ha a szerződés most, ily kétségbeesett körülmények között, ezekkel a súlyos feltételekkel létre is jön, annak közeli gyökeres revíziója teljességgel elkerülhetetlen és minden bizonyossággal be fog következni.

És most végül még egyet. A magyar kereskedőnek még egy hivatása van és ez az, hogy fenn kell tartania és keresnie kell az összeköttetést a megszállott területek kereskedőivel, hogy azoknak a centruma továbbra is Budapest legyen és ne Prága, Belgrád vagy Bukarest. Az ország fővárosának kedvező földrajzi helyzete, a vasútvonalaknak Budapesten való összefutása nagyban megkönnyítik a magyar kereskedőknek ezt a hazafias kötelességét. Annak a megszállott területen levő magyar kereskedőnek éreznie kell, hogy minden természetellenes elszakadás dacára az ország szíve itt van, hogy a megmaradt Magyarország kereskedő világa vele érez és ily módon közösen elő kell készíteni a talajt arra az időre, amikor azok a területek ismét az egységes magyar hazának részeit fogják képezni.

Szent meggyőződésünknek kell lenni, hogy ez az ország, amelynek boldogulása addig nem lehet, amíg darabjaira van szaggatva, megint egy egésszé fog összeforrni és ezt valamennyiünknek minden tettünkkel, minden lépésünkkel elő kell segíteni. Az ország gazdasági újjáépítésében való közreműködésen kívül ezt tartsa minden magyar kereskedő, iparos és gazda, első és legfőbb hivatásának és kötelességének.

Vége.

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész

Trianon gazdasági hatásai – IX. rész

Trianon gazdasági hatásai – X. rész

Trianon gazdasági hatásai – XI. rész

Trianon gazdasági hatásai – XII. rész

Trianon gazdasági hatásai – XIII. rész

Trianon gazdasági hatásai – XIV. rész

Trianon gazdasági hatásai – XV. rész

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 26. 19. évf. / 146. szám)