A nagyszerbek és a VMSZ-es barátaik szerint ma van „Vajdaság napja”; idén a covid nem hagyja, hogy látványosan ünnepeljenek
Az a fránya covid nem engedi, hogy a szerb nacionalista-soviniszta erők és a magyar csatlósaik az előző évekhez hasonlóan vidám és látványos módon megünnepeljék az egyik legnagyobb magyar tragédia évfordulóját.
A szerbek, a bunyevácok, a ruszinok, a szlovákok és más szláv nemzetek által létrehozott újvidéki néptanács 1918 november 25-én kihirdette, hogy a Szerb Királysághoz csatolják, illetve ahogy ők mondják: „visszacsatolják” Bácskát, Bánátot, Szerémséget és Baranyát.
A szerb Nagy Nemzetgyűlés döntését 1920-ban a Trianoni békediktátum szentesítette.
Így került tehát a magyar föld, a Délvidék a Szerb Királysághoz.
Tavalyelőtt június 19-én a vajdasági képviselőház a VMSZ-es képviselők támogató szavazatával elfogadta a tartományi kormány azon indítványát, hogy ezentúl minden évben november 25. legyen Vajdaság Napja.
Az Orbán-kormány teljes érzéketlenséget mutatott a történtek iránt, Szerbiát pedig továbbra is korlátlanul támogatja az „európai útján”.
A szerb rezsim és követői tavalyelőtt Délvidéken
extázisban úszva megünnepelték a szerb nép „hősi múltját és nagyságát”, valamint azt, hogy az elcsatolás beváltotta a „hozzá fűzött reményeket”.
Tavaly is hasonló stílusban és intenzitással zajlott a nagyszerb tivornya és azzal együtt a délvidéki magyarság súlyos megalázása.
Tárlatok, filmek készültek, tribünöket tartottak a „szerb Vajdaságról”.
Nagy felhajtás és látványos külsőségek mellett élvezkedtek tehát a magyar tragedián.
A tavalyelőtti díszülésen jelen volt Pásztor István, a VMSZ elnöke is, aki ezzel megmutatta, hogy egyetért Délvidék Magyarországtól való elszakításával.
A tisztességes délvidéki magyarok ezt sohasem felejtik el neki és pártjának.
(fotó: time.rs)
