Szerbiában idén hivatalosan 13 (a valóságban 9) munkaszüneti nap lesz; a „szlaváknak” köszönhetően a szerbeknek ennél több járhat
Miközben világszerte fontolgatják a munkahét csökkentését és a munkanap rövidítését (egyes országokban kísérleti jelleggel már be is vezették ezt a humánus és ésszerű lépést), addig Szerbiában évről évre csökken az évi szabadság hosszúsága és a munkaszüneti napok száma.
Vučićék tehát a bérek, a nyugdíjak és általában az életszínvonal lefaragása mellett, úgy döntöttek, a munkaviszonyban levő polgároktól a normális ünneplés és pihenés lehetőségét is megvonják, vagy legalábbis minimálisra csökkentik.
Erre az évre tizenhárom munkaszüneti napot irányoztak elő, de több esetben az ún. „hosszú hétvégéknél” a szombatot és a vasárnapot is hozzászámolták, ami egyébként is járna. Anélkül a munkaszüneti napok száma reálisan kilencet tesz ki.
Hiába hangoztatják az ország vezetői (főleg Vučić), hogy az itteni polgárok túl sokat ünnepelnek és henyélnek, a tények egészen másról árulkodnak.
A nyugati országokban 15-20 munkaszüneti napra számíthatnak a dolgozók.
Hozzá kell tenni, hogy azért ez főnökfüggő. A normálisabb munkáltató persze felülbírálhatja az értelmetlen törvényes rendelkezéseket és több munkaszüneti napot adhat az alkalmazottaknak. Ilyen főnökökből azonban egyre kevesebb akad. Megérezték, hogy nekik mindent szabad, a munkavállalóknak semmit. Legtöbben élnek is a hatalmukkal.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a szerbek üneplik a szlavát (pravoszláv házi védszentünnep). Ilyenkor a munkáltatójuktól általában két szabadnapot kaphatnak. (Az egyiket józanodásra.)
Minden szerb családtagnak lehet külön védőszentje, ennélfogva akár öt-hat szlavát is ünnepelhetnek évente.
Nekik tehát több munkaszüneti nap járhat, mint a nem szerb lakosságnak.
(fotó: dw.com)