100 éve írták: „A szerbek rémuralma Bácskában”
100 éve írták a lapok:
A szerbek megsértik a trianoni szerződést.
A Corriere della Sera belgrádi jelentés nyomán közli, hogy a szerbek legújabban súlyosan megsértették a trianoni békeszerződés vonatkozó pontjait. Trubić képviselő nemrégen azt indítványozta, hogy az új alkotmány 16-ik cikkelyét semmisítsék meg. A képviselőt leszavazták, pedig az illető cikkely így hangzik: „A megszállás folyamán hozzánk került nemzetiségek elemi oktatását saját nemzeti nyelvünkben kell végbevinni, a törvényekhez képest”. Ezzel a rendelkezéssel eltörlik a kisebbségek minden autonóm iskoláját.
(Szeged, 1921. június 5, 2. évfolyam, 128. szám)
Szerb—oláh defenzív szövetség.
BELGRÁD, június 6. (Avala.) Take Jonescu a román külügyminisztérium főtitkárának és kabinetfőnökének kíséretében Belgrádba érkezett. Tiszteletére Pašić miniszterelnök vacsorát adott. A politikai tárgyalások ma kezdődnek meg. Politikai körökben úgy tudják, hogy Take Jonescu katonai megállapodást akart aláíratni a szerbekkel, amely kibővítené a kisantant defenzív programját. Ezenkívül szóbakerülnének Jugoszláviát és Romániát közösen érdeklő kérdések. A szerb lapok hosszabb cikkben foglalkoznak Take Jonescu látogatásának jelentőségével és rámutatnak arra, hogy a két országnak közös érdeke, hogy politikai és katonai megállapodásokkal biztosítsák az Ausztriával, Magyarországgal és Bulgáriával kötött békeszerződések teljes végrehajtását.
(Szeged, 1921. június 7, 2. évfolyam, 129. szám)
„S. H. S.“ – Mit jelentenek ezek a betűk ?
Az új mesebeli békának, az új föld- és néprajzi csodaszörnynek: a délszláv államok egyesülésének, Jugoszláviának monogramja ez a „S. H. S.“. Annyit jelent hogy Szerbia, Horvátország és Szlovénia.
Ezt jelenti hivatalosan. Nem hivatalosan, de épp ilyen, sőt igazibb történet- lélektannal és joggal egyéb jelentése van ennek a monogramnak.
Bácska, Bánát, Baranya, sőt Horvát-Szlavónország magyarjai között pl. az S. H. S. — Siess Horthy Siess! t.i. a megmentésükre.
De nemscsak a magyarok, hanem a horvátok is a hivatalos jelentésnél népszerűbbet adnak maguk között ezen három betűnek. Például:
Sirota Hrvatska Slavonija — Szegény Horvátország és Szlavónia.
Srbija Hoće Sve — Szerbia akarna mindent.
Slavonija Hoće Svoje — Szlavónia a magáét akarja.
Samo Hrvatska Suti — Csak Horvátország hallgat.
Jellemzőek ezek a kis betű- vagy szójátékok. Szerbia barbár, kultúrátlan erőszaka alatt élő nemzetiségek lelkületét jellemzik.
Nemcsak a fegyver vad hatalma, hanem a népek lelke is a történelem alakító tényezője.
A magyar.
„Bánat és harc szól belőlünk. Olyanok a mi szavaink, mint mikor a szél belesivít a félrevert harang zúgásába. Nekünk nincs e világon testvérnemzetünk, melytől segítséget kérhetnénk, mely segítséget adna, egyedül állunk, mint a magános fa a pusztában.
Nem támaszkodhatunk csak az Istenre és magunkra. De e kettő elegendő lesz arra, hogy örök időre megmentsük a magyar nemzet életét, becsületét”. Petőfi Sándor.
(Halasi Ujság, 1921. június 4 / 45. szám)
Pašić szerb miniszterelnök azon kérdésre, hogy igaz-e, hogy a trianoni békeszerződés egyes pontjait, köztük a magyar nemzeti hadsereg leszerelését, bizonyos időig függőben hagyják, kijelentette, hogy ezt Szerbia nem tűri. Franciaországban egy csoport ezen törekvést favorizálja, de a francia kormány nem azonosítja magát ezek álláspontjával. A magyar nemzeti hadsereget minden körülmények között a békeszerződésben meghatározott létszámra kell leszerelni. Ez a kérdés nem képezheti vita tárgyát, mert elbírálásánál a kis antant épp oly egyöntetű, mint a Habsburg-kérdésben is.
Elhelyezik a szerbek a szabadkai vasútigazgatóságot.
Elhelyezik a szerbek a szabadkai vasútigazgatóságot. A szabadkai üzletvezetősséget 1913-ban állította fel a Máv. Mikor a szerbek megszállták Szabadkát, az üzletvezetősséget is átvették és igazgatósággá bővítették. Zágrábi lapok azt írják, hogy mivel Szabadka a határhoz igen közel fekszik nem alkalmas székhelye a vasútigazgatóságnak és ezért ezt a közeljövőben Újvidékre fogják elhelyezni. Újvidéken már helyet is találtak a vasútigazgatóságnak, a magyar főgimnázium épületében.
Szerb határőrség.
A szerbek a magyar határ mentén Szabadka székhellyel határrendőrséget állítottak fel.
(Halasi Ujság, 1921. június 15 / 48. szám)
Közlekedésünk Bácskával.
A szabadkai és a budapesti „hiteles” helyről jött tudósítások már olyan sokszor bizonyultak a bácskai vasúti forgalomra vonatkozó híreikkel valótlannak, hogy az alábbi jelentésünket is csak fenntartással közöljük.
Tudvalevő, hogy Kelebia és Somsich puszta állomásokon, melyek különösen a háború alatt Szabadka tehermentesítésére rendező pályaudvarokká építettek ki a szerbek a vasúti síneket felszedték és Szerbiába hurcolták. Mint most beavatott forrásból értesülünk, a szerbek hozzáfogtak a megrongált pálya helyrehozatalához és szorgalmasan dolgoznak a sínek lerakásán. Beavatottak a lázas munkát az orient-express közeljövőben történő megindításával hozzák összefüggésbe.
*
A belgrádi közlekedésügyi minisztérium jóváhagyta azt az ideiglenes vasúti egyezményt, amelyet Jugoszlávia és a magyar vasúti delegációk kötöttek. Remény van ilyenformán arra, hogy a vonatközlekedés rövidesen megindul a magyar és szerb vonalakon.
A szerbek rémuralma Bácskában.
A szerbek úgy látszik rémes terrorral igyekeznek a már kitörni készülő népharagot elfojtani. Legújabban a kegyetlenségéről ismert Tyeromov (?) Dragomirt nevezte ki a kormány a topolyai járás főbírájává. Tyeromov hivatalba lépésének első napján összefogdostatta az utcán járókelőket és mindegyiküknek 25—25 botot adatott. Baán számvevőhelyettest addig verette, míg a szerencsétlen beleőrült szenvedéseibe. Egy topolyai kereskedő feleséget a férje szeme láttára botoztatta halálra. Azokat a hivatalnokokat, akik ellenszegülni merészelnek, egyszerűen becsukatja.
Hasonló a helyzet Újvidéken is ahol Mazić rendőrfőkapitány uralkodik. Két hete történt, hogy Mazić általános razziát rendelt el és azokat, akik a mostani Magyarország területén születtek, tekintet nélkül arra, hogy az illető mióta lakik Bácskában, elfogatta, bútorait, ruháit, pénzét ottfogva kitoloncoltatta a városból.
Szabadkán egy Kovács nevű ember tartja rémületben a lakosságot. Ez a Kovács, aki eredetileg magyar, még a szerbeken is túl tesz kegyetlenségben. Májusban egy 17 éves fiút, akit a magyar határon fogtak el, amikor édesanyjához Szegedre akart menni, vallatás közben agyonütötte.
A topolyai Kálvária
(Halasi Ujság, 1921. június 18 / 49. Szám)
80 éve írták:
Újvidék, 1941. június 4. Délvidéken tíz napon belül jelentkezniök kell azoknak a személyeknek, akik 1918 október 31-ike után a katonai közigazgatás jelenlegi területére bevándoroltak, továbbá akik e területen a jugoszlávok javára optáltak, valamint azoknak, akik a volt osztrák-magyar monarchia egykori területéről önként távoztak el vagy a szerb hadseregbe beálltak és ott dobrovoljácokként harcoltak, végül azoknak, akik önként távozni akarnak a katonai közigazgatás alatti területekről./MTI/
Szabadka, 1941. június 5. A magyar közoktatásügyi hatóságok a felszabadított Délvidéken 369 népiskolát, 21 polgárit, 15 gimnáziumot, 4 kereskedelmit és 3 tanítóképzőt vettek át. Ezekben az intézetekben jelenleg körülbelül 1000 tanerő működik. Az iskolák igen rossz állapotban kerültek vissza és helyreállításuk nagy összegbe kerül. A gimnáziumokban megszüntetik a szerbek alatt bevezetett kisérettségit. Az idén érettségizők szerb történelem és földrajz helyett már magyar történelemből és földrajzból vizsgáznak. Az átképző tanfolyamok már megindultak. /MTI/
Pécs, 1941. június 5. A rendőrség Magyarkanizsán őrizetbe vette és Pécsre vitte dr. Doktor Sándort, a volt pécsi állami bábaképző intézet egykori igazgatóját. Doktor Sándor a kommunizmus alatt viharos szerepet játszott Pécsett. A szerbek kivonulása után ő is elhagyta a várost és a szerb hatóságok Magyarkanizsát jelölték ki tartózkodási-helyéül. A pécsi törvényszék in contumaciam elítélte és az ítélet alapján indult meg most ellene az eljárás. /MTI/
Szabadka, 1941. június 6. Csütörtökön a város vezetősége értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy napközi otthonokat létesítenek a szegénysorsú családok gyermekei részére. Egyúttal elhatározták, hogy még ebben az évben 700 szegény gyermeket nyaraltatnak. Nemsokára megindul a téli segítő akcióra a gyűjtés. /MTI/
Szabadka, 1941. június 6. Csütörtökön több tagból álló papi bizottság érkezett Kalocsáról Szabadkára, hogy megbeszélje a bácskai egyházmegye visszacsatolását a kalocsai egyházmegyébe. /MTI/
Szabadka, 1941. június 7. A Nemzeti Önellátási Alap kiterjeszti működését a Délvidékre is. Az akciónak itt különös jelentősége lesz, mert a magyar ifjúság teljesen elszegényedett és főképpen a jogvégzettek nem tudtak önállósítani magukat. /MTI/
Szabadka, 1941. június 7. Az Erdélyi Magyar Újságírók egyesülete a felszabadulás alkalmából meleghangú levélben üdvözölte a délvidéki magyar újságírókat, akiket testvéri szeretettel köszöntött annak a reményének adva kifejezést, hogy az a kapocs, amely ma már összeköti a Délvidéket Erdéllyel, soha nem fog szétszakadni. /MTI/
A bunyevác magyar testvériség ünneplése egy bácsmegyei országzászlóavatáson
Nagyfény,1941. június 9. A Szabadka melletti Nagyfény községben a magyar és bunyevác lakosság lelkes együttérzéssel teremtette meg az Országzászlót, amelyet vasárnap avattak fel nagy ünnepélyességgel. Az avatáson megjelent a szabadkai városi katonai parancsnok törzskarával, Bíró Károly, a város utolsó magyar polgármestere és a délvidéki magyarság több vezető személyisége. Létmányi István, a neves délvidéki író mondott köszöntő beszédet, majd Vojnich Gyula szavai után az EONB nevében Liptay Lajos társelnök mondott avatóbeszédet, és abban utalt arra, hogy Szent István jogara alatt minden hűséges nép egyforma tagja a magyar birodalomnak és mint a múltban is, boldogulását nemzetiségi különbség nélkül találhatja meg ma is az ezeréves határok között. Evetovics Péter plébános bunyevác nyelven ismertette az Országzászló hivatását, majd a katonazenekar által előadott Hiszekegy hangjai mellett vonták fel félárbocra az Országzászlót. Több szavalat hangzott még el, majd az EONB képviselője köszöntötte a környéken letelepülő csángó székelyeket, a sokgyermekes, hat-hat gyermeket nevelő családokat. /MOT/B.
Bíró Károly
Újvidék, 1941. június 10. A város magyar lakossága a szerb uralom alatt a Darányi-telepen új városrészt épített magának. A múlt évi nagy árvíz alkalmával a telepen 800 ház dőlt össze. A szerb kormány, amely különben is mostohán bánt a telep lakosaival, oly csekély összeget utalt ki, hogy mindössze egy pár házat lehetett rendbehozni. A katonai parancsnok intézkedésére most nemcsak a roskadozó házakat, hanem az egész telepet újjáépítik. Az összegből kiépítik az utakat és a gyalogjárókat is. /MTI/
Szabadka, 1941. június 14. Troll József, a szabadkai magyar kaszinó volt gondnoka még a szerb megszállás első napjaiban elrejtette a kaponyai 1848-as emlékmű koszorúszalagjait. Ezeket a történelmi becsű koszorúszalagokat vasárnap ünnepélyes keretek között adja át Szabadka katonai parancsnokának. /MTI/
Szabadka, 1941. június 19. A városban mozgalom indult meg, hogy Palicsfürdő nevét régi, száz év előtt használatos Pálegyháza névre változtassák vissza /MTI/
Újvidék, 1941. június 20. A Szerbiából hazatérő magyarok utolsó csoportja csütörtökön délután hagyta el a várost a Szent László gőzösön, ez alkalommal 180 család 500 tagja utazott el. A belgrádi hajóállomáson megható módon búcsúztak el a hazatérőktől a Szerbiában maradó magyarok. A felszámolás alatt álló belgrádi magyar követség nevében dr. Bolla Gyula főkonzul jelent meg az állomáson. Az elutazók nevében Apró István a belgrádi volt Magyar Közművelődési Szövetség fiókjának vezetője mondott beszed t. A hajó csütörtök éjjel érkezett meg Újvidékre. Itt azok a családok, amelyek Bácskában telepednek le, kiszálltak. A többiek pontokon este utaznak tovább. /MTI/
