100 éve írták: „Soroznak Zentán“

100 éve írták a lapok:

Baranya, Baja és Újszeged

kiürítéséről különböző hírek vannak forgalomban. Egyes tudósítások szerint csak augusztusban, mások szerint viszont a szerbek még júliusban kiürítik e területeket. A délvidéki lapok jelentései a szerbek készülődéséről számolnak be. Ez a készülődés azt jelenti, hogy minden elvihetőt elvisznek. Ahogy a szerbeket ismerjük, a kiürítés aratás előtt nem fog megtörténni.

(Halasi Ujság, 1921. június 25 / 51. szám)

A szabadkai piac.

A szabadkai piac most drágaságáról nevezetet. Különösen drága a zöldség és zöldfőzelék. Zöldbab kilója pl. 50 korona, új krumpli 8 korona. Zöldborsó literje kifejtve 24 korona, hüvelyes borsó kilója 24 korona. Saláta fejenként 3 korona. Cseresznye kilója 14—24 korona. Átszámítva a mi pénzünk értékére tetemes összegek.

Soroznak Zentán.

Július 9-én kezdődik Zentán az 1901. évfolyambeli újoncok és az 1896—1900 évfolyambeli születésű ideiglenesen alkalmatlanok sorozása. Először a szláv ajkúak, azután a nem szlávok kerülnek sorra. Akik a sorozáson nem jelennek meg, azokat katonaszökevényeknek tekintik s a katonai büntető törvények szerint büntetik. Csonkamagyarország nemzeti hadseregét lefegyverzik, ugyanakkor a szerbek szabadon fegyverkezhetnek.

(Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1921. június 22 / 25. szám)

Megérkeztek Szabadkára a budapesti vasútjegyek.

A „Bácskai Napló“ szabadkai napilap július 3-iki száma közli:

A régóta húzódó magyarországi közvetlen vasútforgalom megnyitása végre abba a komoly stádiumba került, hogy a forgalom felvétele már csak napok kérdése. Minden előkészületet megtettek már a forgalom zavartalan lebonyolítására vonatkozólag. A szabadkai vasútigazgatóság már a határállomásokat is felülvizsgáltatta, nehogy a forgalom megindulása után zavarok támadjanak.

Budapestről ma megérkeztek már a szabadkai vasútigazgatósághoz  a budapesti vasúti jegyek is.

(Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1921. július 6 / 27. szám)

Tegnap

délelőtt egynegyed 12 órakor, abban a pillanatban, amikor a szerb  régensherceg  az  eskü letéte után visszatért az alkotmányozógyűlés háziból, egy ember merényletet követett el ellene. A merénylő  a közmunkaügyi minisztérium épületében lévő házának III. emeletéről bombát vetett az utcára, amikor az épület előtt elhaladt a hintó, amelyben a régensherceg és Pašić miniszterelnök foglaltak helyet. A bomba esésközben hozzáütődött egy távíróoszlophoz és felrobbant a levegőben. A régens és a  miniszterelnök sértetlen maradt. A robbanás következtében két királyi gárdista, négy gyalogos és a nézők sorából négy polgár megsebesült. Boisier svájci tábornok, akt a sebesültek között van, valamint az egyik katonának az állapota súlyos. A rendőrök a jelenet polgári szemtanúi segítségével a merénylőt a helyszínen elfogták. A régensherceg merénylője kihallgatása során kijelentette, hogy a neve Spasoje Stoić, 28 éves, Törökkanizsán született és Újvidéki illetőségű. A háború alatt Oroszországban volt, ahol rövid ideig a dobrudzsai szerb hadseregben szolgált önkéntesként. Bevallotta, hogy egyenesen azért jött Belgrádba, hogy merényletet elkövesse. Három bombát és egy revolvert találtak nála. A revolverrel védekezni akart letartóztatásakor.

Nikola Pašić, Tomáš Garrigue Masaryk és Karađorđević Sándor király

(Szeged, 1921. július 1, 2. évfolyam, 149. szám) 

80 éve írták:

Szabadka, 1941. június 20. Újverbászon vasárnap országzászlót avatnak, amelyet a községnek évek során Budapestre költözött német nemzetiségű polgárai ajándékoztak, /MTI/

Szabadka , 1941. június 21, Szabadka egyik legrégibb egyesületének a Katolikus Legényegyletnek működését a szerb megszálló hatóságok betiltották.A felszabadulás után innét megindult a munka a legényegylet feltámasztására. Az új életre kelt legényegylet elnökévé Ágoston Miklóst választották meg, /MTI/

Zombor, 1941. június 21. A munkaközvetítő hivatal most adta ki első jelentését. Eszerint 167-en keresnek és 230-an kaphatnak munkát. A munkanélküliek nagyobbrészt ipari szakmunkások, míg munkára leginkább napszámosokat keresnek, /MTl/

Szabadka , 1941. június 21. A verbászi gimnáziumba 446, a polgári iskolába 443, a tanítóképzőbe pedig 83 tanuló jelentkezett felvételre. Ezek a számok lényegesen felülmúlják az utóbbi évek jelentkezéseit, /MTI/

Ünnepség a felszabadult Újverbász országzászlóavatásán.

A felszabadult bácskai Újverbász ás Óverbász népe fényes külsőségek között avatta fel országzászlóját és ünnepelte a honvédség bevonul ásat. Az avatás a hazai nemzetiségek összefogásának jegyében folyt le. A díszes lobogót az Újverbászról elszakadt németajkú elszármazottak ajánlották fel, míg az országzászló alapzatát a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetségbe tömörült újverbászi magyarság állította fel a legszegényebb magyar földmunkások részéről is megnyilvánult versengő áldozatkészség segítségével, Újverbász már előző napon zenés takaródóval vezette be nagy ünnepét. Az avatásra katonai fegyelemmel vonultak fel a néhány nappal ezelőtt megalakult magyar leventék, magyar és német lovas bandérium, a magyar és német leány egyesületek díszes ruhájukban, valamint az óverbászi ruszin telepesek ifjúsági csoport ja, A távoli vidékekről is jöttek, Kúláról, Óbecséről zenekarokkal, énekkarokkal, közel 15,000 főnyi közönség gyűlt egybe az avatáson.

A verbászi országzászló

Az Országzászlónál Kiss Gábor – akinek családja  156 évvel ezelőtt különösen előmozdította a bevándorló németek letelepedését – mondott megnyitó beszédet, majd dr.Müller Mátyásné köszöntötte a magyar honvédséget. A németajkú elszármazottak nevében Szánthó Róbert evangélikus lelkész mondott szárnyaló szavakat a nemzethűségről és a hazai németség hagyományos hazafiságáról. Majd az EONB nevében dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, társelnök mondott nagyhatású avatóbeszédet. „Ez az országzászló jelenti a magyar nagy birodalmi gondolatot – mondotta – melynek nemcsak ezeréves történelmi jogán, hanem a kialakítandó új Európában nekünk jutó szerep folytán is büszke hordozói vagyunk. Az önérzetes magyar birodalmi gondolat feltétlen tekintélyt követel magának mind befelé, mind kifelé. Az országzászló jelenti azt, hogy itt most az Istenházában álló oltár mellett egy másik oltár épült, míg a templom oltárainál különböző módon és szertartások szerint dicsérik az Urat, itt mindenki egyesült egyetlen gondolatban, mert ha esetleg kultúrájukban, nyelvükben, szokásaikban eltérő népek  is élnek itt egymás mellett, de az országzászlóban kifejezésre jutó magyar egységet semmi el nem választhatja és meg nem bonthatja“. Majd a Hiszekegy hangjai mellett vonták fel félárbócra az országzászlót, melyet Scheidl Róbert egyesületi elnök vett át, Schmidt Frigyes, a DMKSz. nevében beszélt, majd a község részéről Krámer Márton albíró mondott megható szavakat. Ezután a honvédség nevében vitéz Solymossy János tábornok helyezte el az első koszorút a talapzaton, melyet különböző testületek koszorúi követtek. A csapatok díszfelvonulása és a Szózat fejezték be a  lélekemelő ünnepséget./MOT/B.

Szabadka, 1941. június 27. Bácskossuthfalván a Zöldkereszt napközi  otthont létesített.  /MTI/

Szabadka, 1941. június 28. Szabadka határában a tavasszal a talajvíz elborította a szőlőket. Most mozgalom indult meg, hogy a Bácsalmás, Csikéria és Kunbaja között mintegy 50 kilométer hosszú kiépített csatornát meghosszabbítsák Szabadkáig és ezen vezessék el a vadvizeket.  /MTI/

Szabadka, 1941. június 23. A pécsi Szt. Erzsébet-kolostor zászlót ajándékozott Bácstopolya községnek. A zászlót Barsy Viktor plébános szentelte meg.  A keresztanyai tisztséget Kiss Lajos földbirtokos felesége  töltötte be.  /MTI/

Szabadka, 1941. június 25. Simon Ladányi Antal 32 éves szobafestő Zentán faszedegetés közben légvédelmi lövedéket talált. A lövedék felrobbant és a szerencsétlen embert nyomban megölte, /MTl/

Miskolc, 1941. június  30. A város törvényhatósági bizottsága Fekete Bertalan dr. polgármester előterjesztésére hétfőn délután tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a felszabadított Zentát testvérvárosul fogadja.  A polgármester meleg hangon megemlékezett arról, hogy a Délvidék felszabadításában honvédeink sorában résztvettek a miskolci csapatok is és éppen az utóbbiak szabadították meg Zentát szerb elnyomóiktól s lehetővé tették, hogy ez a szép délvidéki varos visszatérhessen az anyaországhoz.  /MTI/

Zombor, 1941. július 3. A zombori főgimnáziumban hosszú idő után az idén folyt le az első magyar érettségi vizsgálat. Mind a 37 érettségiző sikeresen  letette a vizsgát. Az érettségizők közül 17 magyar nyelven írta meg írásbeli dolgozatát.  /MTI/

Újvidék, 1941. július 3.  A kereskedelemügyi minisztérium hídépítési osztálya a Mávag munkások és a hidászok közreműködésével megkezdte a szerbek által felrobbantott két dunai híd szerkezetének több hónapra tervezett munkálatait. A szerkezetet először a víz alatt kisebb darabokra vágják, majd  kiemelik. /MTI/

Újvidék, 1941. július 5. A tűzoltótisztek részére a városban háromhetes átképző tanfolyamot rendeztek. A tanfolyamon 46 bácskai tűzoltótiszt vett részt.  /MTI/

Zombor, 1941. július 5. Zentán Jankai Julianna 31 éves elmebeteg leány anyja segítségével egyórás csecsemőjét belefojtotta egy vödör vízbe. Elfogatása óta megállapították, hogy elmebeteg és beszállították az egyik elmegyógyintézetbe, édesanyját letartóztatták és az eljárás megindult. /MTI/