Kiderült: elutasítja a magyar kormány a szerbek beszállását a Paks II.-be
Bár a szerb elnök októberben nyilvánosan is felvetette, hogy 0,5-1 milliárd euróval beszállnának Paks II. építésébe, hogy cserébe áramot kapjanak majd, a magyar projektért felelős tárca nélküli miniszter friss írásbeli válaszából kiderül: ez nem fog megtörténni, mert a magyar kormány továbbra is az eredeti elképzeléseknek és az oroszokkal kötött szerződésnek megfelelően tervezi végrehajtani a beruházást. Mindez megerősíti azt a minapi következtetésünket, hogy így a szerbek esetleges beszállása csak a meglévő Paks I.-be lenne lehetséges.
A szerb elnök október közepén nyilvánosan elmondta, hogy 0,5-1 milliárd euróval beszállnának Paks II. építési költségeibe, hogy a létrejövő kapacitás nyomán majd áramhoz jussanak, ugyanis nekik nincs pénzük saját atomerőművet építeni. Ezután tett fel írásbeli kérdést Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek Széll Bernadett független országgyűlési képviselő, és erre a választ november 5-én, pénteken adta meg a tárca nélküli miniszter.
A parlament oldalára feltöltött írásbeli válasz lényege az első és utolsó mondatban van, mégpedig az, hogy „Magyarország a Pak II. projektet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásait maradéktalanul betartva, kétoldalú kormányközi megállapodás keretében valósítja meg”, illetve a válasz utolsó mondata ezzel fejeződik be: ezért valósítjuk meg az eredeti terveknek megfelelően a Paks II. projektet is.
A tárca nélküli miniszteri válaszban fontos még és a szerbek beszállási tervének és közvetlen áramvásárlásának akadályát jelenti az is, hogy az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá a Paks II. terveit, hogy az abban majdan megtermelt áramot a transzparens módon a piacon kell értékesíteni. Ezért írta a válaszában Süli János azt, hogy
Hazánk az új blokkok által termelt villamos energiát a magyar szervezett villamosenergia-piacon, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesíti majd.
Süli egyébként utal rá, hogy Magyarország a franciák vezetésével több más országgal azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság megadja majd a nukleáris energia számára is a zöld címkét, azaz a fenntartható energiatermelési módok közé bevegye, mert így a finanszírozási csatornák is kitágulnak. Éppen a héten érkeztek olyan sajtóértesülések, hogy pont erre, a zöld címke megadására készül a Bizottság, igaz vele együtt a gázt (gázerőműveket) is bevennék a fenntartható energiatermelési módok közé átmenetileg, feltételekkel.
Arra, hogy komoly akadályok sora tornyosul a szerbek Paks II.-be való beszállása előtt, már mi is rámutattunk a fenti cikkben, illetve egy újabb minapi cikkben, ami már arra utalt, hogy a szerbek is átgondolták a dolgot és most már inkább a Paks I.-be való beszállási tervről beszélnek. Igaz amint megírtuk, ez előtt is lényeges akadály mutatkozik főként amiatt, hogy a magyar kormány nem akar foglalkozni a 2032-2037 között lejáró blokkok üzemidejének meghosszabbításával.
Ezzel együtt mégis elképzelhető, hogy mindössze 10-15 éves távra is beszállnának a szerbek Paks I.-be, mert éppen pénteken nyilatkozott úgy a szerb miniszterelnök-helyettes, Zorana Mihajlovic, a Reutersnek, hogy a következő 20 évben összesen legalább 17 milliárd eurót (!) költenének megújuló energiás kapacitások kiépítésére, víz-, nap- és szélerőművek kiépítésére, hogy a szén- és lignittüzelésű erőművi termelést teljesen kiszorítsák és 2040 körülre az áramtermelés legalább fele megújuló energiából jöjjön a gázos erőművek mellett. Így tehát ezeknek a szerb megújuló energiás kapacitásoknak a megépüléséig bizonyára jól jönne nekik a stabil áramtermelési forrás, a paksi áram egy része is.
