Szabadka: Felhelyezték a talapzatra a Délvidéket megszálló „balkáni mészáros“ szobormonstrumát
Ma délután felhelyezték Szabadkán, a Jadran mozi (egykori Leventeotthon) előtt a Szabadkát soha nem látó, Karađorđević Petár szerb királyt ábrázoló egész alakos, 4,2 méter magas bronzszobrát, amely egy 5,6 méter magas gránittalapzaton áll, amelyen a következő provokatív, történelemhamisító feliratok olvashatók: „СУБОТИЦА, 13. XI 1918. КРАЉ ОСЛОБОДИЛАЦ” (azaz „Szabadka, 1918. november 13. Felszabadító király“. Vajon kitől, mitől szabadította fel Szabadkát Karađorđević Petár király 1918. november 13-án? 1918 előtt a város SOSEM tartozott Szerbiához a XIII. századi megalakulása óta, még kevésbé a még nem létező SZHSZ királysághoz, vagy Jugoszláviához).
A szoborállítást Szabadka Város költségvetéséből finanszírozzák, tehát a szabadkai magyar adófizetők pénzét is ráköltik.
2 éve, pontosan egy héttel a trianoni békediktátum 100. évfordulója előtt a szabadkai városi képviselő-testület haladó-VMSZ-es tagjai (+ Maglai Jenő és csapata) is megszavazták, hogy szobrot állítsanak a véreskezű Karađorđević Petár királynak, amelyre 21 240 000 dinárt vagyis kb. 180 400 eurót! szántak a városi költségvetésből (rossz nyelvek szerint részben a szobor költségei miatt drágultak meg drasztikusan újévtől a kommunális szolgáltatások Szabadkán).
A „kölcsönösség“ jegyében kapták a magyarok júniusban Szabadka minden idők egyik legnagyobb jótevőjét, Bíró Károlyt megformáló szobrot. Csakhogy miközben Szabadka Város az adófizetők, így a magyar polgárok pénzén állíttatja a szerb szobrot, addig a „cserébe avatott”, a Petár-szobornál sokkal-sokkal szerényebb, olcsóbb és kisebb, talapzat nélküli Bíró Károly szobrot már a VMSZ-es Bíró Károly Alapítvány önerőből kényszerült megoldani, konkrétabban: a magyar államnak kellett fizetnie a magyarországi adófizetők pénzéből.
In effigie: Nyakánál fogva felakasztva „érkezett“ ma Szabadkára a Szabadkát soha nem látó király
Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros“
