979 év alatt térülne a Budapest-Belgrád vasútfelújítás

Alig tudni valamit hivatalosan

A 979 év nagyjából a középértéke azoknak az eddig megjelent megtérülési kalkulációknak, amelyek meglehetősen széles sávban szóródtak a beépített paraméterek miatt: egy 2017 májusi számítás még 2400 évre tette a megtérülést, aztán 2017 decemberében egy másik kalkuláció már „csak” 131 évre. A mostani kalkulációk azért lehetnek valamivel pontosabbak, mivel az Investigate Europe újságírói a szerb közlekedési minisztériumtól megkapták a szerbiai szakaszra vonatkozó költségterveket és a várt forgalomnövekedés számait. Ezek pedig számos indikációt adnak a magyar szakasz megtérülési számításaihoz is, amelyeket magával a kínai-magyar hitelszerződéssel együtt 10 évre titkosított a magyar parlament.

Az idén október 15-én Kiskunhalason lezajlott alapkőletétellel hivatalosan is elindult a projekt magyarországi szakaszának kivitelezése, és majd várhatóan 2025-ben zárul le. A beruházást 85%-ban kínai állami Eximbank hiteléből finanszírozza a magyar állam nem ismert kondíciók mellett. A projekt lebonyolítására egy kínai-magyar állami vegyesvállalatot hoztak létre Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. néven, amely a megvalósításra több közbeszerzést is kiírt már.

Egy minapi jogerős bírósági döntés alapján a kormánynak november 30-ig kellene nyilvánosságra hozni a kínaiakkal kötött hitelszerződés részleteit, de ha a Kúrián megtámadja a döntést a kormány, akkor ezt el tudja húzni még sokáig. Hivatalosan csak annyit tudni, hogy kétszeri uniós közbeszerzési nekifutás után 750 milliárd forintba kerülne majd a beruházás a mintegy 160 km-es magyar szakaszon (Soroksár-Kelebia), a meglévő sínpárt kicserélik, illetve mellé letesznek egy másikat is.

A 750 milliárdra tervezett beruházási keretből a legnagyobb, közel 600 milliárd forint értékű tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó felcsúti RM International Zrt., illetve a kínai China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a szintén kínai China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. nyerte el. Az alvállalkozók között megtalálható három további Mészáros-érdekeltség, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. A kínai alvállalkozók között pedig megtalálható például a ZTE és a Huawei. Ezzel a konstrukcióval tehát a kínai cégek fontos vasútépítési referenciát is szereznek az uniós, ami később még számos uniós közbeszerzésen induláshoz hozzásegítheti őket.

De mindez másodlagos ahhoz képest, hogy

Kína hatékonyan fizet le ezekkel a projektekkel politikusokat és befolyásos üzletembereket szerte a világon,

ahogy azt egy névtelenséget kérő szerb tanácsadó megfogalmazta az újságíróknak. A szerb kormányhoz is bejáratos tanácsadó hozzátette: „Ez egy macska-egér játék. Vagy elfogadod a pénzt, vagy nem, viszont nincsenek olyan szigorú feltételek, mint, mondjuk, az IMF-nél vagy az EU-nál”.

Hogy jött ki a 979 év?

A terjedelmes cikkből kiderült például:

• A szerb közlekedési minisztérium által megosztott információk szerint az ottani 183 kilométeres rész 610 milliárd forintból épülhet meg, miközben az itthoni 160 km-es szakasz 750 milliárdból, így kilométerenként kb. 1,4 milliárd forinttal többe kerülne itthon a projekt, mint a szerb szakaszon. Bár a cikk nem említi, de érdemes megjegyezni, hogy ebben az 1,4 milliárd forintos, mintegy 40%-os különbségben egyéb okok mellett a szerbnél magasabb árszínvonal (munkaerőköltség, illetve főként építőanyag) is szerepet játszhat.
• A Belgrád és a harmadik legnagyobb szerb város, Niš közötti 230 kilométeres szakaszt 657 milliárd forintból tervezik felújítani, aminek körülbelül a harmadát állja az EU. Így ez félmilliárd forinttal lesz olcsóbb kilométerenként, mint a Belgrádtól északra felújított rész, és közel kétmilliárddal kerül kevesebbe kilométerenként, mint a magyarországi felújítás.
• Mivel a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi része az Alföld közepén vezet át, ritkán lakott térségen, néhány kisebb várost érintve, ezért a magyar vasúti felsővezetők és politikusok is erősen lobbiztak azért, hogy ne ezt, hanem a Szabadka, Szeged, Kecskemét, Budapest ferihegyi reptéri vonalat újítsák fel. Ott ugyanis a személyforgalmat is fel lehetne még jobban lendíteni egy ilyen beruházással, nemcsak a teherforgalmat, és így a reptéri gyorsvasúttal együtt több legyet is üthetett volna a magyar kormány. Igaz ellenérv lett volna, hogy a sűrűbben lakott részeken kellett volna átvezetni így a megnövekvő teherforgalmat is, emiatt jóval drágább is lett volna a projekt (kb. kétszerese), viszont lehet, hogy EU-s pénzt is lehetett volna rá szerezni, hiszen nagyvárosokat köt össze a személyforgalomban.
• „Ez a lobbi azért lett lekeverve, mert addigra már megvolt a megállapodás a kínaiakkal, és a kínaiak nem olyan típusú szereplők, hogy ha egyszer megállapodnak valamiben, azon módosítani akarnak. Túl hamar lett ez leütve, térképalapon” – mondta a magyar kormányközeli forrás az újságíróknak. Ez azt jelenti, hogy szerinte a kínaiak megmondták, hogy nekik mi az érdekük, mit akarnak, és az lett.
• Mellékszálnak tűnik, de végülis az itthoni vasútfejlesztési összkiadások szempontjából mégsem az: azzal, hogy a Belgrád-Budapest vonal felújítása egészen Soroksárig megtörténik, összeütközésbe kerül a V0 nevű, Budapestet délről elkerülő tehervonatpálya kormány által újra felkarolt tervével is. Ugyanis, ha lesz V0, akkor Kiskunlacházától felfelé a belgrádi projektnek kevés értelme van (leszámítva a soroksári konténertermiál érdekeit), mert a teherforgalom letér Kiskunlacházánál, és elmegy észak-nyugatnak. És ami ennél talán fontosabb: ha a V0 megépül, akkor a Szegeden és Kecskeméten átvezetett útvonalat is be lehetett volna úgy kötni, hogy a vonatok elkerüljék Budapestet, megoldva így a főváros környéki kapacitásproblémákat.
• A cikk számszakilag legérdekesebb része az, hogy a szerb minisztériumtól megkapták például a Szabadka és az országhatár (Kelebia) közötti vasútszakaszon a várható teherforgalom-növekedési kitekintést 2040-ig. Ez ugyanis erős indikáció arra, hogy a pireuszi kikötőből elvileg ezen a vasúti szakaszon keresztül mennyivel fog majd megnőni a konténerszállítás a magyar szakaszon is, ha egyszer felújítják a szakaszt. Egészen meglepően kis plusz teherforgalom-növekedést vázol a szerb tanulmány ahhoz képest, mintha nem újítanák fel ezt a szakaszt: 2025-re mindössze 710 ezer tonna (+10%), 2030-ra 885 ezer tonna (+11%), 2040-re pedig 1,16 millió tonna (+12%) többlet áruszállítást kalkuláltak a szerbek a vasútfelújításnak köszönhetően ahhoz képest, mintha nem költenének el ennyi pénzt a projektre.
• Ezeket a kis plusz áruszállítási többleteket lefordította az oldal arra, hogy 2025-től plusz 33 ezer konténer, 2030-tól plusz 41 ezer konténer, 2040-től plusz 54 ezer konténer áru jönne, azaz napi szinten 1, esetleg 2 vonattal több jönne ezen a vonalon, mint egyébként is jönne. Mindezek várható vámbevételeire is készített becslést az oldal és azt kapta, hogy 2025-ben ez évi 766 millió forintnyi többlet vámbevételt jelentene a magyar államnak. Ezt pedig szembeállította a 750 milliárd forintnyi beruházási költséggel és ebből vonta le azt a következtetést, hogy 979 év a megtérülés.
• Ez közgazdaságilag helytelen megközelítés, hiszen maga az oldal is levezeti, hogy 2040-ig 33 ezerről 54 ezerre, azaz 63%-kal nőhet a plusz konténerek száma, így ha a vámbevételek is lineárisan ezzel együtt nőnének, máris azt kapnánk, hogy több száz évvel rövidülne a megtérülés. Ez viszont még így is borzalmasan hosszú idő lenne, és ha a projekt drágulna a 750 milliárdos kerethez képest, akkor jelentősen vissza is növekedhet a megtérülési idő. A cikk azonban maga is beidézi Orbán Viktor kormányfő mondatát, aki azt mondta az építkezésről, „hogy forintban hogyan térül meg, az másodlagos”.