Felavatták Szabadkán a Délvidéket megszálló „balkáni mészáros“ szobormonstrumát

Ha a más világról (gyehennából?) Karađorđević Petár, a szerbek néhai (illegitim?) királya végignézi saját életpályáját nem hisszük, hogy ő is találna benne csak egyetlen tettet is, amely érdemessé tenné arra, hogy szobrot emeljenek valahol is neki. Ha csak azt a véres drámát nem veszi alapnak, amellyel trónra jutott, vagy azt, hogy (agyon?)verte a feleségét, hogy 1912-ben csapatai kb. 120 ezer albánt lemészároltak, hogy a Fekete Kéz terrorszervezettel együtt terrorizálta a saját népét és 1914-ben az egész emberiséget belesodorta egy értelmetlen öldöklésbe, majd 1918-ban a Görögországból érkező csapatai (ahol a szerb hadsereg két évig „nyaralt“) – a francia hadsereg szárnyain – „berepültek“, megszállták Délmagyarországot és több mint 45 ezer magyart elüldöztek  marhavagonokba zsúfolva.  Mert mást igazán nem találhat.

Mégis nem akárhol, hanem a délvidéki magyarok és horvátok szellemi, kulturális és politikai központjában, Szabadkán, Darija Kisić-Tepavčević haladó párti szerb szociálpolitikai miniszter jelenlétében ma leleplezték a Délvidéket  103 éve megszálló, ám Szabadkát soha nem látó Karađorđević Petár szerb király egész alakos, 1,3 tonna súlyú köztéri szobrát.

Kétszeresen súlyos nekünk délvidéki magyaroknak  ez a szobormonstrum, amit a szabadkai haladó-VMSZ-es  rezsim ránk kényszerített, annál is inkább, mert mint „felszabadítót“ (lásd a feliratot a hatalmas márványtalapzaton!) ültetik a nyakunkba.  Pásztor Bálint, a Pannon RTV riporterének, a magát „Tito elvtárs büszke pionírjának“ nevező Mészáros „Gyurinak“ nyilatkozva mégis  megpróbálta magyarázni a magyarázhatatlant, és arra hivatkozott, hogy a pártja tiszteletben tartja egymás személyiségeit, és ha a magyaroknak is meglehet a Bíró Károly-szobor és a horvátoknak Ivan Antunović katolikus püspök szobra, akkor a szerbeknek is megvan a joguk, hogy  Karađorđević Petárnak szobrot  emeljenek, mert szerinte ez a „szabadkaiság esszenciája“.

Na de mennyire lehet itt  „szabadkaiság esszenciájáról“  beszélni, amikor   a  Karađorđević-szobrot  Szabadka Város költségvetéséből finanszírozták, tehát a szabadkai magyar adófizetők pénzét is ráköltötték, mégpedig 21 240 000 dinárt vagyis kb. 180 400 eurót (rossz nyelvek szerint részben a szobor költségei miatt drágultak meg drasztikusan újévtől a kommunális szolgáltatások Szabadkán), míg   a „cserébe avatott”, a Petár-szobornál sokkal-sokkal szerényebb, olcsóbb és kisebb, talapzat nélküli Bíró Károly szobrot már a VMSZ-es Bíró Károly Alapítvány önerőből kényszerült megoldani, konkrétabban: a magyar államnak kellett finanszíroznia  a magyarországi adófizetők pénzéből Szabadka minden idők egyik legnagyobb jótevőjének szoborállítását, ami minden normális embernek nonszensznek tűnhet, pedig igaz. Ivan Antunović püspöknek az  Ivan Antunović Katolikus Társaság állított szobrot, szintén önköltségből, a Városi Tanács, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet, a Szerbiai Művelődési Minisztérium és  a városi képviselő-testületet csak a jóváhagyásukat adták a Bíró- és az Antunović-szobrok felállításához.

„Karađorđević Petár 1912-ben nagy erőfeszítéseket tett az ország felszabadítása és egyesítése érdekében, elindulva a történelmi Szerbia déli végeibe. Ennek eredményeképpen 1918-ban mindezt itt északon fejezte be“ – mondta nacionalista beszédében Stevan Bakić, Szabadka haladó polgármestere, amit valószínűleg tapssal jutalmaztak a jelenlévő VMSZ-es káderek

Mészáros „Gyuri“ alias „Tito büszke pionírja“, Kern Imre egykori kommunista, ma VMSZ-es káder, és junior Pásztor a botrányos szoboravatón

Kern Imre néhai felesége a Kommunista Szövetség akcióválasztmányának elnöke volt

Tehát Kern Imre volt a felelős személy azért, hogy  1987-ben a mérgezés következtében kihalt a Csík-patak egy részének élő világa? Ennek ellenére csak pénzbüntetéssel megúszta. Érdekes,  2002 és 2004 között épp Kern Imre volt a tartományi Környezetvédelmi titkárság titkárhelyettese…

A „Ez szerb föld“ eszmét tudatni hivatott szobormonstrum csaknem 10 méter magas

Stevan Bakić, „Dr. Dekoltázs“, és Junior Pásztor, aki tavaly, a választások előtt még a „balkanizáció” ellen kampányolt. A választások után az, amit „balkanizációnak” nevezett már   a „szabadkaiság esszenciájává“ vált…

Keserves esztendőket koplalt át svájci kishotelekben nyakig eladósodva,  amíg az Obrenović Sándor és Mašin Draga brutális meggyilkolásával megüresedett szerb trónra rá nem pottyant

Vajon kitől, mitől szabadította fel Szabadkát a véreskezű Petár?

Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros“