A bosnyák muszlim felkelők érdeme is, hogy Sopron magyar maradhatott 1921-ben
Az utóbbi napokban a magyar kormánypárti politikusok Orbán Viktorral az élen durván kiverték a biztosítékot az etnikai feszültségektől terhes Boszniában egy részeges, korrupt és soviniszta boszniai szerb vezető iránt tanúsított visszataszító talpnyalásaikkal és a boszniai muszlim lakosok ellen tett meggondolatlan megjegyzéseikkel, mindezt annak ellenére, hogy a történelmileg rendkívül megterhelt magyar-szerb viszonyokkal ellentétben a magyar-bosnyák kapcsolatok kifejezetten felhőtlenek voltak az utóbbi 140 évben.
Noha a magyar-bosnyák kapcsolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-as okkupációját követően mélyültek el és épültek ki egészen az I. világháborút kirobbantó szarajevói merényletéig – sőt még a 20. század utolsó évtizedeiben is kiválóak voltak, 1992-ben például Magyarország az elsők között ismerte el Bosznia-Hercegovina önállóságát, és lépett vele diplomáciai kapcsolatba -, Bosznia már a középkortól, az Árpád-házi királyaink déli terjeszkedésétől fogva szoros kapcsolatban állt Magyarországgal. A magyar királyok ekkor vették fel címeik közé a Ráma királya, Bosznia ura címet.
Bosnyák menekültek 1992-ben a Keleti pályaudvaron. A háború alatt Magyarország rengeteg elüldözött bosnyáknak adott menedéket
Nagy Lajos felesége, Erzsébet, Kotromanić István bosnyák fejedelem lánya volt. Amikor megözvegyült és a magyar koronát leánya, Mária nyerte el, az erélytelen gyermek helyett ő vitte a kormányt, és ebben főképpen Garay Miklós tanácsára hagyatkozott.
1415-ben, Hrvoje Vukčić Hrvatinić bosnyák fővajda és a bosnyák főurak hívására, I. Mehmed szultán hadai betörtek Boszniába és egyes részeit birtokukba vették. Mátyás király sikeres harcokat vívott a törökök ellen, de 1463-ban II. Mehmed elfoglalta Boszniát és az utolsó bosnyák királyt, Tomašević Istvánt lefejeztette. Boszniának csak északi része maradt, mint jajcai bánság, magyar uralom alatt 1528-ig.
Kevesen tudják, hogy a Magyarországot megszálló oszmán erők főerejét a mohamedán vallásra áttért bosnyákok, valamint nem jelentéktelen számban pravoszláv szerbek és albánok adták, és nem oszmán törökök. A történelem iróniája, hogy így kerülhettek többek között Afrika területeire bosnyák és magyar katonák is – ma utóbbiak alkotják a magyaráb törzset Núbiában, a mai Egyiptom és Szudán határán.
Amikor a 17. század végén fordult a hadiszerencse, és a megroppant Oszmán Birodalmat kiszorították a Magyarország területéről is a keresztény Szent Liga hadai, olyan muszlim magyar családok is Boszniába települtek, amelyek nem kívántak vallásukat elhagyva behódolni, többen mind a mai napig tartják magyar eredetük hagyományát.
Amikor 1878-ban Ausztria-Magyarország csapatai véres összecsapások árán bevonultak Boszniába, őket követően pedig több tízezer magyar hivatalnok települt le családjával, kezdetét vette a török álomba merült bosnyák világ modernizációja. Nagykállói Kállay Béni, a Bosznia-Hercegovinában a bosnyákok által áldott és a szerbek által átkozott magyar államférfi, az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, majd ebbéli minőségében haláláig Bosznia kormányzója egy évtized alatt 700 kilométer vasutat építtetett a javarészt járhatatlan hegyvidéki terepen, közúti és távíró-összeköttetést teremtett a boszniai városok, illetve Bécs és Budapest között, felszámolta az írástudatlanságot, és modern közigazgatási, közoktatási intézményrendszert alakított ki Szarajevóban. Egyszersmind siettette a bosnyák nemzeti ébredést, amelynek szembesülnie kellett a Délmagyarországot és Boszniát prédaként tekintő nagyszerb imperializmussal.
Kállay Béni, a honfoglaló Szabolcs vezér egyenesági ivadéka ízig-vérig magyar volt, Thallóczy Lajos történészünk szavaival élve „nem gyűlölt egy nemzetet sem, de a magáét legjobban szerette s meg akarta szerettetni a többivel”
Azt össze sem lehet számolni, hogy az I. világháborúban a Monarchia védelmében hány ezer hozzánk lojális bosnyák halt hősi halált, egyedül a rákoskeresztúri hősi temetőben mintegy 2129 muszlim hősi halott fekszik.
A méltatlanul elfeledett Rongyos Gárda küzdelmeinek és a 100 évvel ezelőtti nyugat-magyarországi felkelésnek akad egy kevésbé ismert, mondhatni, máig teljes homályban levő története, mely még rengeteg kutatásra szorul. Jelenlegi tényadatok alapján a felkelőkhöz egy máig tisztázatlan létszámú, ám igen jelentős erőt képviselő bosnyák és albán, magukat a magyar hazához tartozónak valló muszlim honvédő csatlakozott Durics Hilmi Husszein (Husein Hilmi Durić) efendi vezetésével.
Durics Hilmi Husszein budai főmufti
A december 14-i soproni népszavazás centenáriumán, múlt kedden beszédet mondott Orbán Viktor is, de arra már nem emlékezett meg, hogy egyáltalán a népszavazás lehetőségét nem politikusok csikarták ki az akkori nagyhatalmaktól, hanem egy pár száz fős önkéntes harcos, melynek nem kis hányada bosnyák és albán muszlim önkéntes volt.
Durics Hilmi Husszein főmufti temetése Rákoskeresztúron 1940 februárjában. A temetésen ott volt Prónay Pál is, a Rongyos Gárda legendás vezetője
Magyarország 100 millió euró magyar közpénzt nyújt Radovan Karadžić képződményének?
