28 éve gyilkolt Magyarországon a szerb halálosztó, Magda Marinko

„Az Országos Rendőr-főkapitányság főigazgatójának az utasításra küldtek fegyverszakértőként Szegedre a megölt Z. Nagy család házában folyó helyszíni szemléjére, annak ellenére, hogy a Bűnügyi Kutatói Szakértő Intézet (BSZKI) munkatársai már elindultak oda. Őket visszafordították, mert a főigazgató ragaszkodott hozzám. Ennek az volt az oka, hogy korábban a sírból hoztam vissza ügyeket, és ebben reménykedtek 1994 januárjában is. Mondhatom, hogy nagyon jól esett a bizalma” – közölte Tóth István egykori rendőr lapunkkal.

A szörnyű gyilkosságnak január 23-án volt a 28. évfordulója. Ebből az alkalomból aznap felidéztük a neves szegedi cukrásszal és családjával történteket. Álmukban, közelről lőtték fejbe Z. Nagy Bálintot, a feleségét, Z. Nagyné Dunai Gizellát, valamint két fiukat, a 17 éves Dánielt és a 10 éves Balázst 28 évvel ezelőtt, 1994. január 23-án. A lövéseket a szomszédok nem hallották. Azt, hogy idegen jutott be a család Bárka utcai otthonába, a házőrző kutya sem jelezte.

Miután a családfő nem ment be dolgozni, az alkalmazottai kezdtek el aggódni, főleg, hogy telefonon sem érték el főnöküket. Végül az egyik dolgozó ment ki a házhoz, és az ablakon át belesve úgy tűnt neki, hogy az egyik gyerek vérbe fagyva fekszik az ágyában. Ezután riasztották e rendőrséget.

Egyezések keresése

Tóth István fegyverszakértő elmondta, hogy a helyszínen töltényhüvelyeket találtak, amelyek később nagy segítséget jelentettek nekik, illetve később megkapták az áldozatok testéből a boncolás során kiszedett lövedékeket. „Miután elvégeztük a munkát, bementem a BSZKI-ba, hogy konzultáljak a volt főnökömmel, akire tanítómesterként is felnéztem.”

Bent elővettem az ismeretlen tetteses ügyeket, hogy megnézzem akadnak-e köztük olyanok, amelyekben a lövedékek egyeznek a szegedi helyszínen talált darabokkal. És sikerrel jártam. Kiderült ugyanis, hogy az 1993. december 20-án, Kecskeméten történt hármas gyilkosságnál megtalált lövedékkel van egyezés. A jó hírnek örültek a nyomozók, hiszen a sötétben tapogatóztak” – jegyezte meg Tóth István.

„Még aznap délután kaptam az újabb főigazgatói utasítást. Azt, hogy reggel nyolcra a szakértői eszközeimmel együtt menjek a röszkei határátkelőhelyre, hogy részt vegyek egy magyar–szerb rendőri találkozón, ugyanis Z. Nagyék meggyilkolása után nem sokkal Szabadkán és Palicson is kivégeztek egy-egy családot. Míg a bűnügyes nyomozók átbeszélték az emberöléseket, én a szerb technikus kollégámmal elmentünk a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályára.”

A két fegyverszakértő már az autóban megállapította a fegyver alkatrészeinek a számából, illetve azok elhelyezkedéséből, hogy a gyilkosságokat egy Scorpio típusú géppisztollyal követték el. „Ezt követte a lőfegyver azonosítása, amit a laborban végeztünk el mikroszkóp segítségével. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes alkatrészeknek milyen sajátosságaik vannak, és arra jutottunk, hogy ugyanazt a fegyvert használták mind a négy helyszínen, azaz Kecskeméten, Szegeden, Szabadkán és Palicson.”

Marinko képbe került

„Amikor ezzel az eredménnyel visszaértünk a határra, a nyomozók már Magda Marinko nevét emlegették, ugyanis a férfi lehetséges elkövetői szerepe felmerült ezekben a gyilkossági ügyekben. Természetesen erről hallgatnunk kellett, de két nap múlva már bemondták a rádióba a szerb halálosztó nevét, én pedig szomorúan állapítottam meg, hogy megint kiment az információ valahogy. Marinkót egyébként csellel fogták el” – jegyezte meg Tóth István – „és mai napig ül, ám a fegyver egyezése ellenére a szegedi négyes emberölés miatt végül nem ítélték el.

A szerb halálosztó elfogása és elítélése

Marinkót 1994 januárjában tartóztatták le és nem is akárhogyan. Azzal hívták be a rendőrkapitányságra, hogy ellenőrizni akarják az útlevelét. Amikor a férfi megtudta, hogy lépre csalták, el akart menekülni, sőt ki akart ugrani az ablakon, de megakadályozták ebben.

Magda Marinkót végül a kecskeméti és az orosházi gyilkosságok miatt nyereségvágyból, előre kitervelten, több emberen, különös kegyetlenséggel, részben társtettesként elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A Z. Nagy család kivégzésével a szerb halálosztót ugyan megvádolták, de az alól végül felmentették, mert arra az időpontra volt alibije.

A rettegett sorozatgyilkos elítélésekor még nem létezett a valós életfogytiglani, így 25 év után kétévente felülvizsgálják, hogy szabadulhat-e. Idén februárban a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája nem engedélyezte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását.