Milyen szerepet tölt be Szerbia és Magyarország az Ukrajna körüli konfliktusban?

Orbán Viktor feltűnően szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal, s a szankciókat illető folyamatos bírálatai miatt „Putyin unión belüli ügyvédjének” is nevezik – állapítja meg az írás, amely azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország soha nem vétózta meg a Moszkva elleni szankciókat. A Moszkvához fűződő magyar kapcsolatok harmonikus voltával ellentétben, az Ukrajnával való viszony inkább labilis az ott élő magyar kisebbség körüli folyamatos viszály miatt. Nem csak Kijevben keltett azonban gyanakvást, hogy Orbán a hónap elején Putyinhoz utazott, s hallgatásba burkolózott Putyin azon követelésével kapcsolatban, hogy a NATO vonuljon ki az egykori Varsói Szerződés volt tagállamaiból, és ezt idegenkedéssel fogadták a V4 csoportban is. Szijjártó Péter külügyminiszternek még azt a kérdést is el kellett viselnie, hogy Magyarország valójában a NATO-hoz, vagy Oroszországhoz áll közelebb. Ugyanis előzőleg a térség más országaival ellentétben, határozottan elutasította, hogy az ország területén további NATO-egységek állomásozzanak, de most mégis érkezik 200 amerikai katona egy közös hadgyakorlatra.

Úgy tűnik azonban, hogy Budapest nem akarja tovább próbára tenni az EU és a V4 Moszkvához fűződő viszonya miatt fogytán lévő türelmét. „Magyarország mindig segített az ukránoknak, amikor bajban voltak” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, amikor a hét elején átadott Ukrajnának 120 lélegeztetőgépet. A jelek szerint még Orbán Viktor, az EU notórius bajkeverője sem szeretne teljesen elszigetelődni a választási kampány kellős közepén: „Magyarország az EU álláspontjának része” – írták ki a Facebookra Putyin beszédét követően, keddre virradó éjszaka – idézi fel a Frankfurter Rundschau.

Szerbiával kapcsolatban a cikk arra hívta fel a figyelmet, hogy Aleksandar Vučić szerb elnököt a párizsi Élysée-palotában tett látogatásakor nem szóvirágokkal fogadják, hanem igen világos beszéddel. Vučić a francia elnökkel tartott találkozó utáni sajtóértekezleten elismerte, hogy Szerbia nehéz helyzetben van. „Aggaszt, hogy Szerbiára Putyin döntései miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik” – mondta. Szerbia egyfelől az unióba törekszik, másrészt szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Vučić a hétvégén a nemzeti populista SNS pártja elnöki minőségében hangsúlyozta: Szerbia szereti „katonai semlegességét”, de azt is hozzátette, „Csak azért, mert valaki ezt követeli tőlünk, nem fogjuk veszélyeztetni az Oroszországhoz és Kínház fűződő jó kapcsolatainkat”. Az ukrajnai katonai konfliktus eszkalálódása azonban a Kelet és Nyugat közötti kötéltáncostól egyre inkább magyarázatot követel. A hazai bírálók szerint Moszkva fellépése a Donbasszban nemigen egyeztethető össze a Koszovó-konfliktusban alkalmazott érveléssel: Ukrajna éppen olyan szláv testvérállam, mint Oroszország, amely nem ismerte el Koszovót. Belgrád számára fokozódó problémát jelent az a nyomás, amit Brüsszel gyakorol az EU-külpolitikához való csatlakozás érdekében. Szerbia eddig nem volt hajlandó követni az EU Oroszország elleni szankcióit, de a Nyugat egyre kevésbé megértő a szerb különút ügyében. A Blik című szerbiai lap szerint „Szerbia rákényszerülhet, hogy állást foglaljon az egyik oldal mellett, és már nem ülhet tovább egyszerre két lovon” – idézte a szerző.