„Éles ellentétek a szabadkai határkiigazítás miatt“

100 éve írták a lapok:

Magyar zászló a csonoplyai templom tornyán.

BAJA, február 28. A megszállott területen levő  Csonoplya község templom tornyára magyar zászlót tűztek ki. A szerb hatóságok természetesen a legszigorúbb nyomozást indították meg, hogy megállapítsák, miként került a magyar zászló a toronyra, azonban minden kutatás hiábavalónak bizonyult.

Jugoszláviába nem adnak vízumot.

A budapesti jugoszláv követség február 20-ika óta a belgrádi kormány utasítására beszüntette a magyar útlevelek láttamozását. A követségen az intézkedés okairól nem tudnak semmit. A jugoszláv követség útlevélosztálya csak külföldiek levelét látja el vízummal.

Szeged, 1922. március 1 / 49. szám

A szerb-magyar határon jelentős kiigazítást javasolt a határmegállapító bizottság.

A „Nép“ c. budapesti napilap közli:

A népszövetség hivatalos kiadványa beszámol azokról a lépésekről, amelyek a szerb-magyar határnak Magyarország javára történő kiigazítása céljából a népszövetséggel kapcsolatban történtek. Ebben az ügyben a népszövetség főtitkársága és a nagykövetek konferenciája között komoly jegyzékváltás folyt le.

A szerb-magyar határmegállapító bizottság a határ egy jelentős szakaszára vonatkozólag a trianoni béke megváltoztatását hozta javaslatba.

A nagykövetek konferenciája azonban úgy döntött, hogy ennek a részletkérdésnek elintézését elhalasztja arra az időpontra, amikor az összes magyarországi határmegállapító bizottságok befejezték munkájukat és beküldték jelentéseiket.

Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922. március 1 / 9. szám

Éles ellentétek a szabadkai határkiigazítás miatt.

Visszahívták a szerb delegáció vezetőjét.

Az Uj Nemzedék írja: Belgrádi jelentés szerint a magyar—jugoszláv határkiigazító-bizottságban olyan éles ellentétek merültek fel, hogy a belgrádi kormány kénytelen volt a szerb delegáció vezetőit visszahívni. Az ellentétek Szabadka északi határára vonatkoznak. A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis a Szabadka északi részén levő tanyák Csonkamagyarországhoz tartoznak, ez az úgynevezett Új Szabadka. A jugoszlávok most azt követelik, hogy a határvonalat tolják ki észak felé, úgy, hogy a tanyák is Jugoszláviához kerüljenek. Magyar részről természetesen, ezt a követelést elutasítják. A jugoszláv kormány most elhatározta, hogy e kérdést a népszövetség elé terjeszti döntés végett.

Szeged, 1922. március 7 / 54. szám

A halasi kereskedőket kifosztó szerb katona meghalt a kalocsai fogházban.

Čedomir Živić pozsareváci születésű szerb katona meghalt a kalocsai fogházban. Egyike volt annak a három szerb katonának, akiket a kir. törvényszék rablásért elitéit, mert Érsekcsanádon több halasi kereskedőt, akik a határon átjöttek, kiraboltak.

A szerbek visszakérik Tompát és Kelebiát.

A szerbek — mint a belgrádi lapok Írják — Szabadkánál határkiigazítást kértek az ő javukra. Visszakövetelik mind azokat a felszabadult területeket (Tompa, Kelebia, Csikéria) melyek Szabadka határához tartoznak. Szegény szerbek.

Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922. március 8 / 10. szám

A szerbek jegyzéke az olasz kormányhoz.

BÉCS, március 7. (MTI.) A Neue Fieie Pressenek jelentik Belgrádból A belgrádi kormány jegyzéket intézett az olasz kormányhoz, amelyben aggodalmát fejezi ki a fiumei fascisták zavargásai miatt és kijelenti, hogy a fiumei állam szuverenitásához nem lehet hozzájárulni. A belgrádi kormány jegyzékek útján tájékoztatta a hatalmakat a maga felfogásáról. Jó forrásból eredő hírek szerint a fiumei határon óvó rendszabályokat fognak tenni, hogy a határ közvetlen közelében lakó nép érdekeit megvédjék és minden fascista betörést megakadályozzanak.

Szeged, 1922. március 8 / 55. szám

Csődben a szerb kormány telepítési akciója.

BUDAPEST, március 10. A Magyar Kurírnak jelentik Újvidékről: Jelentettük, hogy a szerb kormány telepítési akciója, melynek kapcsán politikai szempontból vezéreltetve szerb és orosz önkéntes katonákkal és menekültekkel árasztotta el a Délvidéket, teljesen csődöt mondott. Az új telepesek tudatlansága és oktalan gazdálkodása válságba sodorta a nemrég még dúsgazdag Bánát és Bácska mezőgazdaságát. A kormány most elhatározta, hogy a további telepítéseket és földosztásokat beszünteti.

Fascistákkal szemben szokolisták.

BELGRÁD, március 10. (M. T. I.) A Narodna Politika jelenti: Edo Lukinić, Pribićević egyik barátja, tárgyalásokat folytat, hogy a jugoszláv szokolista szervezeteket a fascisták mintájára nemzeti védőcsapatokká alakítsák át.

Zomborban a németekkel együtt szervezkedik a magyarság.

BUDAPEST, március 10. A Magyar Kurírnak jelentik Zomborból: A délvidéki magyarság, felhagyva, passzív álláspontjával, a németekkel együtt megkezdte a politikai szervezkedést és népgyűlések keretében megalakította a magyar pártszervezetet. Zomborban a magyarság az elmúlt vasárnapra tűzte ki a pártalakuló gyűlését. A gyűlést azonban nem lehetett megtartani, mert a rendőrség annak bejelentését nem vette tudomásul. A zombori magyarság most jogorvoslást keres a rendőrség önkényeskedése miatt.

Szeged, 1922. március 11 / 58. szám

A belgrádi előkonferencia

BELGRÁD, március 13. (MTI.) A belgrádi értekezlet esti záróülésén a következő határozatot hozták Lengyelország, Csehország, Románia és az SHS királyság kiküldőit szakértői Belgrádban értekezletre  gyűltek össze, hogy előzetes tárgyalás alá vegyék a génuai konferencia napirendjén szereplő pénzügyi, szállítási és nemzetgazdasági kérdéseket. Megállapítható, hogy mindezekben a kérdésekben az egyes államok kiküldöttei között a legteljesebb megértéi uralkodik. Este 9 órakor Ninčić külügyminiszter búcsúebédet adott a küldöttség tagjainak. Politikai körökben megállapították, hogy az értekezlet lehető legszívélyesebb lefolytatás mellett elérte célját.

Szeged, 1922. március 14 / 60. Szám

A határkiigazító-bizottság Bácskában.

A tavaszi jó idő meghozta a határmegállapító bizottságot a csonka megyébe, hogy lássák meg a mi szörnyű csonkaságunkat és segítsenek a béna országon legjobb emberi jóakarattal. Jogunk van ezt elvárni a határmegállapító bizottság tagjaitól, mert ők az igazság nevében jöttek hozzánk, az igazság pedig az ezer éves határok visszaállítását követeli.

A határmegállapító bizottság március 20-án érkezett Garára, ahol helyszíni szemlét tartott. Tagjai a következők : Cree angol ezredes a bizottság elnöke, Marminiz francia ezredes, Saucernay francia százados, a bizottság főtitkára, Janagowa japán ezredes, Boško Čolak-Antić  szerb ezredes, Kostić szerb alezredes, Polić  zágrábi egyetemi tanár. Magyarország képviselői: Wassel ezredes, Schwarcz főhadnagy. Vest Feodor vízrajzi szakértő, Krúdy vasúti főfelügyelő. A bizottságban van még egy japán és egy szerb tolmács is.

Másnap délelőtt Bácsmadarasra szállt ki a 17 tagú bizottság, ahol a községházával szemben Poduba- féle vendéglőben volt az ebéd. Délután a községházán volt tárgyalás. Bácsmadaras község lakói — bár a tüntetéseket hivatalosan betiltották — lélekben ünnepük a bizottság odaérkezését, mert meg vannak győződve arról, hogy nemcsak a községre nézve tarthatatlan határt fogják pár kilométerrel megjavítani, hanem országos szempontokra is tekintettel lesznek. A bizottságnak több napig állandó székhelye lesz Bácsmadaras s innen fogják intézni a katymári, kunbajai és bácsborsodi határok helyszíni megvizsgálását.

Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922. március 29 / 13. szám

Tömeges panasz a szerbekre.

Ma délelőtt nagyszámú küldöttség jött be Röszkéröl a polgármesterhez, akik elpanaszolták, hogy a szerbek által a horgosi határban megszállt örökföldjeiket a szerbek másoknak adják bérbe, sőt örök áron is eladják. Rengeteg sok röszkei és feketeszéli gazda került ebbe a helyzttbe és mintegy hétszáz lánc földet sajátítottak így el a szerbek. A polgármester fölvette a gazdák panaszát és a napokban Szegedre érkező határkiigazitó bizottság elé fogja terjeszteni. A bizottság elé egyébként a gazdák személyesen is fölvonulnak.

Megcáfolják Wrangel offenzivájának a hírét

A külföldi és a magyar sajtó a legutóbbi időben több ízben és egész komoly formában foglalkozott azzal a hírrel, hogy Wrangel, a legendás hírű orosz generális, aki ezidőszerint Újvidéken tartózkodik, a Délvidéken 150.000 főből álló hadsereget toboroz, amelynek felállítása után még a tavaszi hónapokban megkezdi az offenzívát a bolsevista hadsereg ellen.

Szeged, 1922. március 30 / 73. szám

10 ezer holdnyi területet raboltak el a szerb csapatok Magyarországtól 100 éve