Trükközik és manipulál a számokkal a szerb választási bizottság
Jelentős mértékben befolyásolták a vasárnap lezajlott szerbiai választások eredményét a szavazatvásárlások, láncszavazások, párhuzamos választói névjegyzékek és más, törvénytelen praktikák. Azonban ha díjaznák a legnagyobb választási csalókat, szinte biztos, hogy a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) nyerne.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) már vasárnap este sokakat meglepett azzal, hogy este 21 órakor olyan döntés hozott, hogy a RIK félbeszakítja a munkáját és csak hétfőn 20 órakor teszi közzé az előzetes eredményeket. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a Köztársasági Választási Bizottság a választási éjszakán többször nyilatkozott, valamint a választásokat követő napon is. Az elemzők szerint a Köztársasági Választási Bizottság a saját hatáskörét Aleksandar Vučićra, a Szerb Haladó Párt elnökére, a párt köztársasági elnökjelöltjére ruházta át, aki vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján– magára vállalva a RIK feladatát – elsőként közölte a szerbiai parlamenti- és elnökválasztások előzetes eredményeit.
Vučić tehát kihirdette az eredményeket, választási győzelmet hirdetett az elnökválasztás első fordulójában, emellett leszögezte, hogy listája kapta a legtöbb szavazatot az előrehozott parlamenti választásokon is. A Köztársasági Választási Bizottság pedig eközben „hibernált“ állapotban volt, csak egy nappal később, 24 órával a szavazóhelyek bezárása után ismét hallatott magáról, mégpedig egy újabb botrányt kiváltva, ezúttal a voksolásra regisztrált választópolgárok számát illetően.
A szerbiai ellenzéki sajtó a választások előtt kiemelt témaként foglalkozott azzal, hogy az idén április 3-ra kitűzött választásokra jogosult választópolgárok száma nem egyezik meg a 2022. január 16-án lezajlott népszavazáson való részvételre jogosult választópolgárok számával. Így a SZK Hivatalos Közlönyének januári számában közzétett adatok szerint összesen 6 millió 510 ezer 233 választópolgár volt jogosult szavazatát adni arra, hogy támogatja-e vagy sem az alkotmánymódosításról szóló törvényt. Ugyanakkor a Hivatalos Közlöny márciusi számában megjelent adatok szerint az április 3-ra kiírt köztársasági parlamenti és elnökválasztáson 6 501 689 polgár vehetett részt, s ez a szám 8544-el volt kevesebb, mint amennyien a januári referendumon adhatták le szavazatukat.
Homály fedi, miért töröltek ennyi embert a választói névjegyzékből, emiatt kérdéseikkel többen is megkeresték a Köztársasági Választási Bizottságot, onnan azonban választ nem kaptak.
Vladimir Dimitrijević, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke közben hétfőn este kijelentette, hogy sikeresen lebonyolított választási estét tudhatnak maguk mögött, majd újra felborzolta a kedélyeket, ezúttal azzal a kijelentésével, miszerint összesen 6.268.496 polgár volt szavazásra jogosult a vasárnapi választásokon. Ez adat egy újabb kérdést vet fel: vajon 24 óra leforgása alatt hova tűnt 233.193 szavazásra jogosult választópolgár a választói névjegyzékből?
Hova tűnt egy nap alatt 233.193 szerbiai választópolgár?