Mikor jár le a trianoni szerződés?
Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák címmel jelent meg nemrég Ablonczy Balázs történész legújabb könyve. A szerző a történelmi Magyarországot megcsonkító trianoni szerződés körül makacsul újra és újra felbukkanó legendák valóságtartalmát vizsgálja a témáról megjelent második munkájában is.
Ablonczy Balázs a beszélgetésen leszögezi, hogy nem kíván mítoszirtó történész jelmezébe bújni. Jelenleg a Trianon utáni menekültkérdésről készülő monográfián dolgozik Szűcs István Gergely kollégájával.
Azon viszont ő maga is meglepődött, milyen sok történelmi legendával találkozik munkája során.
Ezeket egyrészt érdekesnek találja, másrészt zavarja, hogy a világhálón, sőt politikai nyilatkozatokban is tényként jelennek meg valótlan történetek. Csokorba szedett hát néhányat, és szakmai alapossággal utánajárt a legendák mögötti valóságnak.
A szabadkőművesek párizsi központjában őrzött irattárban kutatott, hogy megvizsgálja, vajon a titokzatos világszervezetnek volt-e tényleges befolyása a trianoni határok megállapításában.
Utánajárt, hogy valóban azért maradhatott-e magyar város Balassagyarmat, mert 1919 januárjában a helyi polgárok, vasutasok és magyar katonák fegyverrel űzték el a városból a megszálló csehszlovák erőket.
A beszélgetésben (vagy a könyvben) szó esik arról is, hogy
- miként befolyásolja az írói munkát a hitvesi gereblye,
- mikor jár le a trianoni szerződés,
- használtak-e szemfestéket és arcpirosítót a román katonatisztek,
- büntetésből van-e nálunk annyi egyvágányú vasútvonal,
- neki akart-e ugrani a románoknak a legyőzhetetlen német tábornok
- és miként tartotta a magyar térfélen kedves faluját a szemfüles fülész.
