A magyar kormány puhítaná az oroszokra kivetett szankciókat
Alig egy órával azután, hogy Putyin orosz elnök elrendelte a mozgósítást, és atomcsapással fenyegetőzött, Menczer Tamás, magyar külügyi államtitkár bejelentette, hogy meg kellene fontolni az Oroszország elleni EU-s szankciók feloldását.
„Érdemes átgondolni, hogy a szankciós politika eredményes-e” – fogalmazott szerda délelőtt kiadott közleményében.
Magányosan képviseli a magyar kormány ezt az álláspontot Európában. Rajta kívül Szerbia tart ki az orosz vezetés mellett a balkáni régióban, ez valószínűleg nem véletlen.
Szerda délelőtt a háború ügyében megszólaló európai kormányok kivétel nélkül keményebb fellépést indítványoztak Oroszországgal szemben, és nem puhábbat. Ha csak Közép-Európából veszünk néhány példát:
„Európa nem engedhet az oroszok zsarolásának, és minden erejével támogatnia kell Ukrajnát. Oroszország éppen úgy veszélyezteti Európa és a világ békéjét, mint a náci Németország tette az előző évszázadban” – mondta például a lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter szerda délelőtt azt mondta, hogy Putyint bíróság elé kellene állítani. „Az orosz vezetést – Vlagyimir Putyin elnököt, Szergej Lavrov külügyminisztert és a hierarchia és a parancsnoki struktúrák legfelsőbb szintjén lévő személyeket – felelősségre kell vonni a pusztító háborúért” – fogalmazott.
A lengyel miniszterelnök felszólította a NATO tagállamait, hogy még több fegyvert és pénzt küldjenek Ukrajnának.
Még Miloš Zeman cseh elnök is így reagált Putyin reggeli beszédére:
„Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren.”
Pedig Zemant a háború kitöréséig Orbán Viktor mellett a leginkább oroszpárti európai vezetőként tartották számon.
(444.hu nyomán)
