“Magyar” politikusok is ünnepelték Radovan Karadžić népirtó fantomállamának 31-ik születésnapját
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság önkényuralkodója a boszniai szerbek Szerbiával való területi egyesülését szorgalmazta a “Republika Srpska” nevű entitás kikiáltásának 30. évfordulóján. Mint elmondta, a kezdeményezés a Drina mindkét oldalán “plebiszcitárius” támogatást élvez, de a megváltozott világkörülmények is támogatják az egyesülési terveket.
A Banja Lukán szervezett ünnepi akadémián Milorad Dodik, az entitás elnöke egyebek között köszönetet mondott Szerbiának és Aleksandar Vučićnak a boszniai Szerb Köztársaságnak nyújtott támogatásért és segítségért.
„Köszönetet mondunk a francia, szlovén, magyar, macedóniai, montenegrói vendégeinknek is, akik eljöttek velünk együtt ünnepelni a köztársaság napját”
– hangsúlyozta Dodik.
A katolikusellenes hangulattól sem mentes ünnepi akadémia hemzsegett a nagyszerb nacionalista üzenetektől, amelyek azt a hazugságot hangoztatták, hogy a történelem során a pravoszláv szerbek folyton ki voltak téve az ellenséges „külső erők” támadásainak, amiben a „katolizált és iszlamizált szerbek” (itt a horvátokra és a bosnyákokra utaltak – A szerk. megj.) is „jócskán kivették a részüket”.
A köztársaság napjának ünneplését a boszniai alkotmánybíróság 2016-ban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, ám ez azóta sem tartja vissza a boszniai szerb szakadárokat attól, hogy megtartsák “ünnepnapjukat”.
A boszniai szerbek úgy tartják, hogy a boszniai Szerb Köztársaság 31 éve jött létre. A Radovan Karadžić vezette boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a mintegy háromszázezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború közvetlen kiváltó oka.
A bosnyák muszlim felkelők érdeme is, hogy Sopron magyar maradhatott 1921-ben
