A statisztika cáfolja Orbánt: nem Brüsszel miatt volt élelmiszer-inflációt pörgető apokalipszis a mezőgazdaságban
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant.
Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök évértékelő beszédében – tartva magát a kormányzati kommunikációs panelhez – igyekezett a magyarországi inflációt úgy, ahogy van „Brüsszelre” és a „brüsszeli szankciókra” kenni.
Az fel sem merült, hogy az – immár magasan Európa-bajnok – hazai inflációnak belső okai lennének, a magyar gazdaságszerkezetnek és a kormány gazdaságpolitikájának bármi közük lenne hozzá.
Ami persze triviálisan fals érvelés – hogy enyhén fogalmazzunk. Hiszen az általános gazdasági helyzet, a közös – egyébként a magyar kormány által is támogatott – uniós intézkedések vagy azok hiánya minden tagállamot érintenek, még ha nem is pont ugyanúgy vagy azonos mértékben.
Továbbá magyar gazdaság egyes ágazataiból érkező adatok sem támasztják alá, hogy a brutálisan magas hazai infláció „Brüsszel” hibája lenne.
Némiképp párhuzamot lehet vonni Szerbia és az anyaország helyzete között, hiszen a brutális élelmiszer-drágulást, az inflációt a haladó kormány igyekszik az orosz-ukrán válságra kenni.
Ami persze nem igaz.
(Magyar média nyomán, fotó: Túry Gergely)
