Orbán: Soha nem unhatunk rá 1848 történetére
A 200 éve született Petőfi Sándor szülőhelyén, a Kiskunság közepén, Kiskőrösön tartotta a március 15-ei ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök – adja hírül az InfoRádió.
„Ha egy idegen rátekint a 200 éve született Petőfi Sándor életére, alig hiszi el, amit lát. Születésekor olyan gyenge, hogy spirituszban fürdetik, lesz belőle színész, csepűrágó. Öt éve alatt nemzetközi hírnevet teremt, kirobbant egy szabadságharcot, 26 évesen pedig a megszálló csapatok fegyverei által elesik a csatában. Ahogy jött, úgy távozik, egyszerűen átlép a legendák világába. Egy 26 éves röppálya a magyar égbolton…” – ecsetelte Orbán Viktor.
Szerinte mi, magyarok semmiféle rejtélyt nem látunk itt, „magyar sors”, mégis „mi aligha tudnánk utánacsinálni”.
1848-ban a nemzet „fejét felemelő” volt, amely önbizalommal néz szét Európában, „medret szabott vad folyóinknak, vasutat épített Vácig…”, „szép jövő előtt álló, csinosodó ország” volt akkor Magyarország.
Ez azonban „mind szép és jó, de nekünk, magyaroknak kevés” – mutatott rá.
„Mindig kell lennie egy hivatásnak, ami a hétköznapok felett áll”
– fogalmazott a miniszterelnök.
De „mit tegyünk a visszaszerzett önbecsülésünkkel?” – tette fel a kérdést.”A várva várt keresett szót, keresett hangot Petőfi adta meg a hazának. A szó tiszta, a hang magával ragadó volt. Talpra magyar, rabok legyünk vagy szabadok. Ha csak ennyit tettek volna, helyük lenne a magyarok nagy könyvében” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint sokan nem értik, miért nem „ununk rá”, hogy 1848 történetét miért kell elmondani évről évre.
„Azért nem, mert ez egy születésnap. Így él az emlékezetünkben a magyar szabadság születésnapja.”
Aztán arról beszélt, hogy a forradalom igazából nem a Pilvaxból indult, hanem innen, Kiskőrösről, ezért pedig tisztelet illeti a Petrovics családot.
„Az öreg Petrovics (…) munkás hazaszeretetét továbbadta” – mondta. Orbán Viktor az apa mellett a testvér és az édesanya emléke előtt is fejet hajtott, „dicsőség a Petrovics családnak” – mondta.
„A magyar szabadságnak világnyelve van, a szabadság magyar nyelvjárását Petőfi Sándor teremtette meg, így lettünk mi, magyarok a szabad világ részévé”
– fogalmazott a kormányfő-
Hozzátette: Petőfi Sándor sem katonának, sem férjnek, sem barátnak nem volt jó Petőfi Sándor, a kritikusokat és a kritikákat sem szívlelte.
„Nehéz ember volt, áradt belőle a lelki erő és a magabiztosság. Az ilyen embert bár elismerik, kizárják a szívükből. Petőfit viszont inkább szívükbe zárták. A Jóisten nem engedte, hogy tehetségéből gőg, magabiztosságából pedig hamis büszkeség legyen” – jegyezte meg.
Szerinte Petőfi sosem hagyta el a keresztény világ szellemi erőterét, a világszabadság pedig „a hit, remény, szeretet” mellett érvényes, nem helyette.
„26 évet élt, ebből 5 adatott valódi alkotásra. Fordított, írt minden műfajban. Szerkesztette a Pesti Divatlapot és az Életképeket, közben szervezte a politikai életet és az ellenállást. Petőfi életműve mégis teljes. Nem úgy kerek, egész, ahogy ma egy életpályára gondolunk” – mondta még Orbán Viktor, aki szerint Petőfi bár korán halt meg, „mégis irigyeljük őt”, mert „minden kirótt kötelességét teljesítette”.
„Választhatta volna a biztos, jómódú, nagypolgári életet, megvolt a nagy otthon, a szép feleség, az első gyermek, ő volt a legnagyobb költő. Ma úgy gondolhatjuk, hogy megérdemelte volna, hogy felesége kezét fogva, megbecsülésben távozzon egy elismerést kivívott Magyarországon. De úgy távozott, ahogy megjövendölte” – összegezte Petőfi Sándor életét, aki „egy nappal sem élt rövidebb ideig, mint ahogy az el volt rendelve számára” – fogalmahzott Orbán Viktor.
Petőfi – a kormányfő szerint – ma is itt van velünk, „időnként mintha látnánk is, mindig akkor, amikor elbizonytalanodunk, megtorpanunk, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek”. És amikor odakanyarintja a 12 pont elé, hogy legyen béke – mondta zárásképpen az aktuálpolitikáig eljutó Orbán.
„Ezért sohasem fogjuk hagyni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a kezünkből” – zárta gondolatait a miniszterelnök.
