Titkolja az Orbán-kormány a magyar-szerb-kínai vasútépítési egyezmény dokentumait
A tíz éve indult kínai selyemút kezdeményezés fel tud mutatni bizonyos politikai-gazdasági sikereket, ilyen a pireuszi kikötő, valamint a Budapest-Belgrád-vasútvonal, még akkor is, ha jó esély van arra, hogy utóbbi sohasem térül meg.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az viszont kérdés, hogy meddig megy még a program, amely idáig jó egy milliárd dollárt emésztett fel. A geopolitikai klíma ugyanis nem kedvez Peking törekvéseinek Európában. A tekintélyes svájci konzervatív liberális lap szerint Pireuszban a konténerátrakodó forgalma a hétszeresére emelkedett, amióta megjelentek a kínaiak, a létesítmény tavaly minden korábbi eredményét felülmúlta. A görög kormány ma több pénzt szed be a kikötőből, mint 13 éve, pedig a részesedése közben 75 százalékról 25-re esett vissza.
A kihasználás szempontjából azonban igen fontos a kapcsolódó vasút, és itt jön be a képbe a magyar-szerb-kínai vasútépítési egyezmény. Annak feltételei azonban nem ismeretesek, mert az Orbán-kormány titkosította a dokumentumot. Egy fideszes képviselő azonban közölte: ha egy infrastrukturális beruházásnál az számítana, hogy a befektető visszakapja-e a pénzét, akkor Magyarország még mindig a középkorban élne.
Ha azonban elkészül – várhatóan 2025-re –, az önmagában fontos hivatkozási alap volna Kína számára, mert cégei bizonyítanák, hogy képesek megfelelni az európai normáknak, még egy ilyen nagy projektnél is. Vagyis megnyílna az út az áruk és a munkaerő exportjához. Nagy reklám volna a tervezőknek és a kivitelezőknek is.
