A titkárnak fogalma sincs, de az elnöknek (sem): Módosították az oktatási szabályzatot – de hogyan?
Augusztus végén, szeptember elején „hatalmas vihart kavart” a nemzeti kisebbségi ünnepnapok „kifelejtése” a Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, stb. által 2023. május 31-én aláírt 128-611-3/2023-01-es számú 2023/24. évi iskolai kalendáriumból.
Az oktatásügyi titkár augusztus 31-ig „nem tudott a problémáról”, de Fremond Árpád a Magyar Nemzeti Tanács elnöke sem, mivel „senki sem jelezte ezt feléjük”. Ez is azt mutatja, mennyire érdekli őket a munkájuk. Így van ez általában a pártalapú kinevezésekkel.
A heves tiltakozások után, az említett titkárság oldalán, a Legújabb hírek, dokumentumok c. rovatban szeptember 8-án megjelent a vitatott szabályzat két szakaszból álló, 128-610-1/2023-01-2 számú módosítása.
A módosítás első szakasza szerint változik az eredeti szabályzat 9. cikkelye, miszerint „az iskola az éves munkatervével határozza meg a bepótolni kívánt tanítási napok időpontját”, majd az ilyen (kimaradási) napok felsorolása következik.
A javítás szerint be kell pótolni azokat a napokat is, amikor az iskola „a tanítási napon a vallási ünnepet vagy a Szerb Köztársaság bizonyos nemzeti kisebbségének nemzeti tanácsa által megállapított, illetve a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács által jóváhagyott nemzeti kisebbségi ünnepet ünneplő tanulók vagy dolgozók nagyobb létszámú távolmaradására számít”. Nem azt írja, hogy a tanulók vagy dolgozók kimaradnak az iskolából, hanem, hogy azok „távolmaradására számít”(?).
A kimaradási napot, illetve ahogy a szabályzatban áll „elmulasztott munkát”, a módosítás szerint, „abban a félévben kell bepótolni, amelyben az a nap is szerepel, amelyet munkaszüneti napnak jelöltek ki”.
A második szakasz alapján a szabályzat módosítása „Vajdaság AT Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba”.
Az iskolai kalendáriumról szóló szabályzat módosítását az eredeti dokumentummal összefüggésben kell vizsgálni.
Ennek 7. szakasza szerint „az iskola az állami és a vallási ünnepeket a Szerb Köztársaságban az állami és más ünnepekről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 43/2001., 101/2007. és 92/2011. szám) alapján ünnepeli”.
A szakasz tételesen felsorol 11 szerb ünnepet, amelyeknél azt írja, hogy az „emléknap”, hogy „munkanap”, hogy „munkanap, nem tanítási nap”, vagy hogy „nem tanítási nap”, illetve „munkaszüneti nap”. A fogalomzavar alapján a tanároknak kell kitalálni, hogy mi is a teendő, mivel a szabályzat magyarázatot nem tartalmaz.
Utóbb még egy (12.) ünnepet is bevezettek az iskolákba. Szeptember 11-én ugyanis az Oktatásügyi Minisztérium továbbította a szerbiai iskoláknak az utasítást, „amelyben részletes magyarázatot kínál arról, hogyan kell megünnepelni szeptember 15-ét, vagyis a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napját az oktatásügyi intézményekben” (amit a délvidéki nemzeti kisebbségi nyelvű iskolákban is kötelezően ünnepeltetnek).
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2005. szeptember 23-án elfogadott 5/2005. számú határozata alapján a vajdasági magyarság nemzeti ünnepei március 15. (az 1848/49-es forradalom és szabadságharc napja), augusztus 20. (Szent István napja) és október 23. (az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete). A testület határozata alapján a vajdasági magyarság emléknapjai október 6. (az aradi vértanúk emléknapja) és november 1. (mindenszentek).
A Szakállas-féle szabályzat 8. szakasza azokat a vallási ünnepeket sorolja fel, amikor „a tanulók és az iskola dolgozói jogosultak távol maradni a tanításról, illetve a munkáról”.
Halottak napjának, november 2-ának ünneplését az MNT határozata még csak nem is említi! Szakállas szabályzata szerint pedig „a vallási ünnepeket a Gergely-naptár szerint ünneplő vallásfelekezetek tagjai – 2023. december 25-én, Karácsony első napján” „jogosultak távol maradni” (az oktatásból).
Mivel a szabályzat a vallási ünnepekkel kapcsolatosan semmilyen más rendelkezést nem tartalmaz, ezt úgy lehet érteni, hogy a kimaradást nem kell bepótolni.
A módosított szabályzat értelmében, amikor a tanárok és a diákok nemzeti ünnepet ünnepelnek, be kell pótolni! November 1-jén és 2-án viszont nem jogosultak a kimaradásra!
Ez bizony nagyon arra utal, hogy a nemzeti közösségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetéséről van szó!
Nemzeti ünnepeiket megünnepelhetik ugyan, de – a többségi nemzet tagjaitól eltérően – az oktatásból való kimaradást nekik be kell pótolniuk!
A vitatott szabályzat magyar nyelven a Vajdaság AT Hivatalos Lapjának 2023. május 31-ei 23. számában jelent meg, a 620-as szám alatt (1677-1679 oldalak). Szövege a titkárság honlapján azonban továbbra is csak szerb nyelven és cirill írásmóddal található meg, a módosítás viszont magyar nyelven is olvasható.
A titkárság oldalán minden oktatási jogszabály, dokumentum megtalálható, hozzáférhető kellene, hogy legyen nemzeti kisebbségi nyelven is.
A jelek szerint a szabályzat tisztázott szövege nem készült el, miközben, ha valamelyik jogszabály módosul, akkor annak az egységes szövegét is közre kell adni. Most a tanárok az eredeti szabályzat magyar nyelvű szövegét kereshetik VAT Hivatalos lapjában!
A szeptember 20-ai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésére Fremond Árpád, az MNT „osztálytanító” képzettségű elnöke elmondta, hogy „a szabályzatot (pontosabban a módosítást – B.A.) átnézve látható, hogy a különbség a jogi megfogalmazásban van. Magában a szabályzatban benne van, hogy azok az ünnepek, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács meghatározott, a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács jóváhagyásával, amelyek megjelentek a közlönyben, azokat be lehet építeni a tantervbe. Tehát tételesen nincsenek felsorolva, de a megfogalmazás gyakorlatilag benne van, tehát az iskolák pontosan tudják, hogy mindent beépíthetnek, amit szeretnének (helyesen: az MNT által meghatározott nemzeti ünnepeket – B.A.) A szabályzat rendben van jogilag, tételesen nincsenek benne úgy az ünnepek, mint korábban – ismételte önmagát Fremond.
– Mi felhívtuk az iskolák igazgatóinak a figyelmét arra, hogy így, ahogy ezt elfogadták, megszervezhetőek az ünnepek, ahogy korábban is, azzal, hogy pótolni kell a tanórákat, ahogy korábban is tették – fűzte hozzá.
Az MNT elnöke egy szóval sem bírálta Szakállast a politikai hibáért. A testület elnöki székébe helyezésig maga is a VMSZ alelnöke volt, az oktatási titkár pedig jelenleg is a párt elnökségének a tagja.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) az ugyancsak szeptember 20-ai közleményében „nehezményezte”, hogy az MNT elnöke „sajtótájékoztatóján egy szóval sem említette, hogy a szabályzatot időközben módosítani kellett ahhoz, hogy az rendben legyen”.
– A VMDK ezért továbbra is elvárja Szakállas Zsolt oktatási titkártól, és a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől, Fremond Árpád úrtól, a nyilvános bocsánatkérést mindazért, ami történt. Ez volna a minimum. Máshol ezért felmentik, vagy lemondatják az embereket – írja közleményében a párt.
Szakállas Zsolt nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár is. Munkájáról többnyire az iskolai nyílászárók cseréje, mosdók felújítása és a magyarországi adófizetők pénzéből történt tanszercsomag-osztogatás alkalmából értesültünk.
A titkárság feladati közé tartozik, hogy „figyelemmel kísérje, elemzően felmérje az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek jogainak védelme és érvényesítése területén uralkodó állapotot, valamint javasolja ezen a területen intézkedések foganatosítását”.
Erről azonban az előző, ugyancsak VMSZ-es titkár (Nyilas Mihály) ideje alatt, de mostanában sem látni a titkárság oldalán egyetlen elemzést, jelentés sem. Nem csoda, hogy a közösségi hálón az utóbbi időben egyre több helyről jelzik a nemzeti kisebbségi jogok sérelmét.
Újvidékről például arra hívták fel a figyelmet, hogy „a városi könyvtárban (Duna utca 1) a magyar nyelvű könyvek nincsenek katalogizálva!” – Egy teli szoba poros magyar könyv közé küldtek, hogy keressem meg, amire szükségem van! – írja egy kommentelő.
A magyar többségű Zentán évek óta nem létezik könyvesbolt, ahol magyar nyelvű könyveket lehetne vásárolni.
– Ahová kiteszik a szerb zászlót, oda ki kell tenni a „vajdasági“ magyarok zászlaját is. Na, de akkor miért van kinn az utcán az önkormányzat, a városháza falán kizárólag a szerb zászló?
– kérdezik.
Arról is cikkeznek, hogy „Vajdaság egyre kevésbé multikulturális”. És akkor még nem is említettük a magyar nyelv egyenrangú használatával kapcsolatos jogsérelmeket, a többnyelvű helységnévtáblák rongálásának egyre gyakoribb eseteit, stb.
– Kritikán aluli az a tény, hogy ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik senki sem, vagy olyan titokban csinálják, hogy senki sem tud róla – áll egy másik bejegyzésben.
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az érdekütközés problémája is fennáll.
A VMJE-ben ugyanis Nyilas Mihály az elnök, aki jelenleg szerbiai igazságügyi államtitkár, a szervezet titkára pedig Szakállas Zsolt, a tartományi kormány tagja!
A civil szervezet – a definíció szerint – „olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés”.
Nyilas és Szakállas állami és civil szervezeti szerepköre összeegyeztethetetlen, ezért már le kellett volna mondaniuk!
Minderről persze a Magyar Szó nevű VMSZ-es beállítottságú napilapban egy sort nem lehet találni!
Bozóki Antal
bozokiantal.blogspot.com