Ismét dicsőíti a csetnikvezért (akinek szobrot is emelne) az ellenzéki politikus
Boško Obradović, a Dveri (Oltárajtó) elnöke, aki egy ideig amolyan építő jellegű jobbközép politikusként viselkedett, ismét szélsőséges megnyilvánulásaival hívja fel magára a figyelmet.
Egyértelműen úgy döntött, az ultranacionalista és soviniszta szavazókat célozza meg.
„Belgrádban sok a partizán emlékmű, ami számunkra rendben van, ha felszabadítók voltak, de Draža tábornok még mindig nem kapott emlékművet”, mondta.
Magyarán: Obradovićnak
nincs okosabb dolga, mint dicsőíteni azt a véresszájú és -kezű csetnikvezért, aki egyebek között írásba foglalta, hogy “az állam területét meg kell tisztítani a nemzeti kisebbségektől és a nemzetellenes elemektől”.
Mihailović és követői 1942-ben előirányozták, hogy a megnagyobbított Jugoszlávia központosított királyság lesz, ahol a horvátok és a szlovének saját területeket kapnak, Szerbiában pedig nem lesznek nemzeti kisebbségek.
Az ily módon létrejövő államban már a csetnikek lettek volna minden hatalom hordozói.
Az állami szerveket csetnik irányítás alá akarták helyezni, de a magántulajdonnal sem kívántak kesztyűs kézzel bánni: “közérdekből” korlátozni szándékozták oly módon, hogy az egész gazdaságot állami szövetkezetekkel tartották volna fenn.
Kizárólag állami iskolákban látták a jövőt, ahol a nemzeti megújulás céljából nemzeti és erkölcsi oktatást terveztek bevezetni. Kijelentették azt is, hogy a hadsereg a szerbség nemzeti és erkölcsi szilárdságot nyújtó iskolájaként működik majd.
Mihailović tervei között szerepelt még Pécs, Baja és Szeged elcsatolása Magyarországtól.
(Szerb média nyomán, fotó: srbin.info)