Aszály: Az alacsony talajvízszint a Szabadkai Homokvidéken veszélyezteti a növény- és állatvilágot
A szakértők szerint azonban ennek oka nem csupán az aszály, hanem az emberi tényező is.
A talajvízszintet rendszeresen mérik az 1970-es évek óta. Azóta aannnak szintje a Szabadkai Homokvidéken körülbelül 5-5,5 métert csökkent. Azok a területek és parcellák, amelyeket a kataszterben állóvízként tartottak nyilván, már évek óta nem léteznek.
A „Palics-Ludas” Közvállalat szerint a probléma összetett, és nem csupán a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás vagy a csapadékhiány okolható érte, hanem maga az emberi tényező is.
„Mivel a nedves réteket és vizes területeket csatornarendszerrel kiszárítottuk, a cél az volt, hogy ezeket a vizeket elvezessük a területről. Most azonban már a másik irányba haladtunk, így vissza kellene juttatnunk a vizet, vagy legalábbis meg kellene tartanunk az érkező vizet. A probléma azonban összetett, mert a csapadékmennyiség már nem olyan, mint régebben, legalábbis nem ilyen mértékben és eloszlásban. Már nincs meg az a hótakaró, amely lassan beolvadna a talajba, hanem hirtelen nagyobb mennyiség érkezik, amely gyorsan távozik a területről a csatornarendszereken keresztül. Nincs elég idő arra, hogy a talajvízszint újra feltöltődjön, és valamennyire megemelkedjen”
– magyarázta Szekeres Ottó, a „Palics-Ludas” Közvállalat természetvédelmi őre.
–Megoldás létezik, de hosszadalmas folyamat – hangsúlyozza az RTV munkatársának nyilatkozó Szekeres. Mint mondja, meg kell próbálni növelni a talajvízszintet, mivel ez hatással lesz a terület mikroklímájára, a biodiverzitásra, és javítani fogja a növény- és állatvilág életminőségét. Jelenleg a növények nem tudnak nedvességet felszívni, és vízhiányban szenvednek az állatok is.
(rtv.rs nyomán, fotó: Takács Krisztián)
