A Tito “aranykora” és mocska: a véreskezű diktátor hiteleit 2041-ig törlesztjük
Az egykori Jugoszlávia, különösen Josip Broz Tito uralma alatt, a hetvenes években látszólagos jólétet és gazdasági fejlődést mutatott. A néphiedelemben élő „aranykort”, amikor egyetlen fizetésből háromszobás lakás bútorozható volt, nyaralásokra és síelésekre juthattak el az emberek, valójában az intenzív hitelfelvételi politika és a vendégmunkások külföldi pénzküldeményei tartották életben. Jugoszlávia a nemzetközi hitelekből finanszírozta gazdasági növekedését, ipari modernizációját és infrastruktúrafejlesztését, de ez csak a felszín volt, hiszen Tito rendszere már ekkor kudarcot vallott.
Ahogy a Délhír minap megírta, az 1960-as évek végén Jugoszlávia képtelen volt megfelelő munkahelyeket teremteni saját polgárainak, így mintegy egymillió embert, köztük sok délvidéki magyart, kényszerített arra, hogy megélhetést találjon Nyugat-Németországban. A vendégmunkás-jelenség Tito szocialista rendszerének csődjét tükrözte. Tito azonban ravasz megállapodást kötött Nyugat-Németországgal, amelynek keretében a jugoszláv vendégmunkások több milliárd márkát küldtek haza, amit a rezsim gyakorlatilag úgy kezelt, mint egy hitelt, amit Németország garantált.
Egy másik súlyos példa Tito politikájának kudarcára a kuvaiti adósság története. 1979 februárjában Tito 500 millió dollárnyi hitelt vett fel Kuvaittól, amelyet szeptemberben Kubába vitt, hogy megvesztegesse az el nem kötelezett országok szélhámos vezetőit. Ezt az adósságot Szerbia még ma is törleszti.
Az 1991-es polgárháború idején Jugoszlávia adóssága körülbelül 23 milliárd dollárra nőtt, ami mai értéken 50,7 milliárd dollárnak felel meg. Emellett az ország számos barterügyletet kötött más országokkal, különösen az el nem kötelezett mozgalom tagjaival, ami további kötelezettségeket jelentett.
A Jugoszlávia szétesése után a fennmaradó adósság felosztásra került az utódállamok között, Szerbia vállalta az adósság közel felét. Ennek eredményeképpen Szerbia még ma is törleszti az egykori Jugoszlávia által felvett hiteleket. A legnagyobb adósságokat a Párizsi Hitelezői Klubnak, a Világbanknak és Kuvaitnak kell visszafizetni. Szerbia 2041-ig fizet a Párizsi Hitelezői Klubnak, a Világbank felé fennálló tartozása 2031-ig, Kuvaité pedig 2034-ig esedékes.
Az elmúlt években Szerbia jelentős összegeket fizetett vissza, 2019 és 2022 között már teljes mértékben rendezte az adósságait több ország és nemzetközi szervezet felé. A jelenlegi adósság azonban még mindig több mint 1 milliárd euró, amit az elkövetkező évtizedekben fokozatosan törlesztenek.
