A hit nem gátja, hanem motorja a sikernek – a keresztyén vállalkozó kézikönyve

Egy profitorientált világban hogyan jelenhet meg a keresztyén szemlélet?

Amikor kikerültem az üzleti életbe a nyolcvanas években, akkor hívőként próbáltam helytállni a szocialista gazdasági viszonyok között, és az első adandó alkalommal saját vállalkozásokat indítottam. Eleinte rengetegszer hibáztam, de mindig törekedtem érvényre juttatni a hit alapvető értékeit az üzleti életben is, és bátran állíthatom, hogy a profitorientált üzleti életben való sikeres helytállásban a hit sehol sem akadályozott, hanem inkább segített. A kilencvenes években mindenki nagyon furcsán nézett rám, amikor azt mondtam, hogy inkább száz forinttal több adót fizetünk, mint egy forinttal kevesebbet. Hívő emberként meggyőződésem, hogy nem tehetek mást, mint a mindenkori törvényeket betartva végezni a munkát, mert amennyiben hosszú távon gondolkodom és profitot szeretnék megvalósítani, márpedig minden vállalkozásnak ez a célja, akkor a kettő között nincs ellentmondás. Ha jó adófizető akarok lenni és a foglalkoztatottakat legálisan szeretném alkalmazni, akkor egy keresztyén vállalkozásnak ez egy szinte kötelező teher ahhoz, hogy jogszerűen működjön. Ezzel is lehet sikeresnek lenni.

Korábban azt nyilatkozta, hogy nem az egyháziasság számít, hanem a hitelesség. Ez hogyan mutatkozott meg az elmúlt több mint harminc esztendőnyi munkássága során?

Mi termékek és szolgáltatások kereskedelmével foglalkozunk. Minden nap megmérettetünk, hogy megszerezzük az ügyfelek bizalmát. Ahhoz, hogy ezt hosszú távon, akár évtizedekig fenn tudjuk tartani, ahhoz hitelesnek kell lenni és nem egyháziasnak. A kettő viszont nincs ellentétben egymással, de az egyháziasság az ügyfelek jelentős részének nem jelent semmit, vagy nem tudják, hogy milyen az egyházias, vallásos viselkedésmód, de azt igen, ha én keresztyén üzletemberként nem erkölcstelen árrésekkel szerzem meg az ügyfelek pénzét, akkor én hiteles leszek a szemükben. Szívesen beszélek az ügyfeleimmel a hitről, de ők még nem adnak nekem igazat attól, hogy én hangosan teszek bizonyságot a hitemről, hanem akkor, ha én tisztességesen járok el velük szemben. A hitelesség keresztyén szempontból is alapvetően fontos, hiszen ez alapozhatja meg a jövő egyházát. Az egyházszociológiai adatokból azt látjuk, hogy egyre zsugorodnak a történelmi egyházak, köztük a Magyarországi Református Egyház is. Sajnos egyre kevesebben járnak templomba, vagyis hiába szolgál a nagytiszteletű úr vasárnaponként lángnyelven a szószéken, ha nem hallják meg az emberek. De ha mi, világiak hitelesek vagyunk a saját munkahelyünkön, akkor az példaértékű lesz mások szemében, és arra ösztökélheti a szakralitást keresőket, hogy mélyére nézzenek a dolgoknak, hogy mitől is működik ez. Itt jön elő az a kálvinista munkaetika, amit én rendkívül fontosnak tartok, hogy a jól végzett munka Isten dicsőségét szolgálja. Ennek az lényege, hogy aki adott helyen van, az végezze a legjobb tudása szerint a feladatát, mert akkor hozzájárul a teremtett rendhez.

A vállalkozása mellett a Magyar Református Jövőért Alapítvány kuratóriumi elnöke is egyben, ennek az alapítványnak köszönhetően kezdődhetett el az Isten a legjobb befektetés című programsorozat. Milyen missziót szeretnének betölteni ezekkel az alkalmakkal?

Több mint tizenöt éve a dadi református gyülekezet presbitériuma hozta létre a Magyar Református Jövőért Alapítványt. Én évtizedek óta részt veszek a református egyház munkájában, különféle választott tisztségeket töltök be, és azt látom, hogy nem tudunk megszólítani társadalmi rétegeket, éppen ezért kiemelten fontosnak tartom a rétegmissziót, a rétegevangelizációt. Néhány évtizeddel ezelőtt útjára indult egy kezdeményezés a Dunántúli Református Egyházkerületben, amelynek részeként külön szerveztek az orvosoknak, a jogászoknak, a mezőgazdasági vállalkozóknak konferenciákat az őket érintő és a hittel összefüggő kérdésekről. Küldetést érzek egy magyar, Kárpát-medencei kiterjedésű református üzletember-szövetség létrehozására, ami eddig nem sikerült, mert úgy voltam vele, mint Jónás próféta, akinek szólt az Úr, hogy menjen Ninivébe, és azonnal el is indult, csak éppen a másik irányba. Azt gondolom, hogy az Isten a legjobb befektetés című program, amit idén márciusban tartottunk meg első alkalommal, segíthet abban, hogy megszólítsa azt az üzleti közeget, amelyik nyitott a szakralitásra, a kálvinista alapú, de ökumenikus munkaetikára, amit ezeken az esteken részben kulturális köntösbe ágyazva szeretnénk megjeleníteni. Ez nem egy vallásos est, hanem evangelizációs jellegű, hitmélyítő alkalom, hogy annak is adjon valamit, aki már hitben jár, de annak is, aki keresi az élet értelmét vagy az üzleti sikert, annak segíthessünk a keresztyén üzleti modell leírásával és alkalmazásával. A tervünk az, hogy a nyár kivételével havonta szervezünk egy ilyen alkalmat, és kifejezetten arról szeretnénk bizonyságot tenni, hogy Isten a legjobb befektetés, mert a pénz sokakat foglalkoztat – az üzletembereket még inkább –, hiszen minden vállalkozás profitorientált, de nekünk úgy kell tekinteni a pénzre, mint eszközre. Úgy érzem, hogy szükséges megteremtenünk a református válaszokat az üzleti etikában, hogy a mai magyar jogi keretek között, a mai üzleti világban miért érdemes egy református vagy egy keresztyén embernek vállalkozni. Mit kell csinálni a pénzzel? Hogyan kell kezelni az adózási kérdéseket? Hogyan tudjuk kezelni a munkavállalói, a főnök–beosztotti kérdéseket? Könnyű arról beszélni, hogy hogyan valósítjuk meg a keresztyén etikát a hétköznapi életben, de ezt gyakorolni nagyon nehéz, ezért nekünk ebben útmutatást kell nyújtanunk.

Miben más egy keresztyén üzletember, vezető, mint egy nem hívő ember? Hogyan jelenik meg mindez az üzleti etikában?

A legegyszerűbb, ha a tízparancsolatból indulunk ki, ez ad keretet az egész emberi életnek, így az üzletinek és a gazdálkodásnak is. Ebben benne van, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nyilván az első, hogy tiszteld Uradat és Istenedet, de most a második parancsolatot emelném ki, ebből ugyanis minden levezethető. Például tisztelni kell az ügyfelet, az üzleti partnert vagy a hatóságokat, az államot. „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.” (Mk 12, 17) Gyakorlatilag ebből a főparancsolatból levezethető az üzleti etika, az ügyfélorientáltság, a törvények betartása, a munkatársak tisztelete. Itt azonban fontos megjegyeznem azt is, hogy senki ne gondolja azt, hogy egy keresztyén vállalkozó nem hoz rossz döntéseket. Én magam is több kedvezőtlen döntést hoztam. Nagyon sok ügyben dönteni kell, köztük emberi ügyekben, sorsokról, ezért olykor óhatatlanul rossz döntések is születnek. Éppen ezért van szükség a mindennapi kegyelemre. Ha Isten kegyelmét és irgalmát hívjuk segítségül, akkor jóval sikeresebbek lehetünk, mert az üzleti életnek nemcsak napfényes, hanem árnyékos oldala is van. De járjunk akár a fényben, akár az árnyékban, ha közben tudjuk, hogy a Jóistenre mindig számíthatunk, akkor egy jóval könnyebb pályát futhatunk be.

Ahol siker van, ott kihívások is lehetnek. Ön hogyan lett úrrá a megélt nehézségeken?

Harmincöt éve irányítom a saját vállalkozásaimat, és közben számos tapasztalatot szereztem. Húsz évvel ezelőtt még évekre lehetett előre tervezni, most viszont sokszor a még a holnapot is nehéz. Épp az egyik igazgató kollégám fogalmazta meg, hogy sok szempontból csendes válság van. Mi most az elmúlt hat esztendő legrosszabb negyedévét zártuk. Mi beruházási javakat árusítunk, és ebben a közegben az elmúlt időszakban uralkodó légkör nem igazán kedvezett a beruházásoknak. Ebben az iparágban szinte senki nem tudja, merre tartunk, mivel a zöldítés vagy elektromos átállás, ami eddig tapasztalható volt, most némileg megtorpant. Egy olyan gazdasági helyzetben vagyunk, amikor nehéz kiszámítani, hogy mit hoz a jövő. Ebből a szempontból viszont kénytelenek vagyunk óvatosan dönteni beruházásokról, a pénzügyekről, mivel nehéz kiszámítani, hogy mit hoz a holnap. Én ezekben a bizonytalan helyzetekben a hitemre támaszkodom, hiszen ez az, ami megerősít és nem elszomorít, ugyanis hívő emberként bátran nézhetek a jövőbe abban bízva, hogy Isten megsegít.

Arra bátorítom őket, hogy tanuljanak. Ez és a tapasztalatszerzés a legfontosabb. Ezen kívül érdemes külföldön is tapasztalatokat szerezni, de mindenképpen itthon kell ezeket kamatoztatni. Mindezek alapján annak érdemes vállalkozni, aki úgy érzi, hogy a Jóistentől kapott erre talentumokat. Vállalkozni pénzzel, tőke- vagy munkabefektetéssel lehet. Kezdőként munkára és szakértelemre van nagy szükség. Néhány éven belül kiderül, hogy mennyire kapott a Teremtőtől talentumokat, hogy abban a konkrét üzleti szegmensben, amiben elindult, mennyire lehet sikeres. Éppen ezért azt tanácsolom a fiataloknak, hogy ha ott van bennük ez a késztetés, akkor vágjanak bele a vállalkozásba, hiszen az üzleti életben is szükség van minél több hitben járó keresztyén emberre.

Ha több sikeres keresztyén vállalkozóval találkoznánk Magyarországon, az kedvező hatással lehet a meglévő református örökségre?

Alapvetően sokat hivatkozunk a református tradíciókra. Én ilyen hagyománynak tartom a gyülekezetek önfenntartását, és most oda jutottunk, hogy a helybéli hitéletet sem tudja a gyülekezetek nagy része fenntartani. Ezért van szükség olyan emberekre, akik sikeresek az üzleti életben és ezt a sikerességet a gyülekezetben is megélik, valamint aktívan hozzájárulnak a hitélet és a közegyház fenntartásához. Nagy hiba lenne az, ha a magyar társadalomban abba az irányba mozdulna az egyházi közéletünk, hogy egyre jobban támaszkodunk állami forrásokra. Szerintem ez nem egy hiteles jövőkép, az viszont igen, ha helyben fenn tudjuk tartani legalább a hitéletet. Itt van kulcsszerepük a sikeres vállalkozóknak, és az is kell, hogy az egyházi közéletben ne az a sztereotípia uralkodjon, hogy a szegénység és a gazdagság szemben áll egymással, vagyis a szegénység erény, a gazdagság pedig bűn. A Biblia nem tiltja a tisztességes hasznot, márpedig a jól végzett munka a haszonban is megmutatkozik. Ahhoz, hogy sikeres egyházfenntartók legyünk, szükség van arra, hogy bevonzzuk a vállalkozókat, és ha még nem keresztyének vagy reformátusok, akkor azzá kell szeretni őket, és meg kell mutatni nekik, hogy a hitelvek alkalmazásával is elérhető a siker. Ezt a célt szolgálják a Magyar Református Jövőért Alapítvány által elindított evangelizációs és hitmélyítő alkalmak.