Veszélyes precedens: így szolgáltathat mintát Orbán a délvidéki magyar sajtó elhallgattatásához

Nagy sajtóvisszhangot váltott ki Magyarországon az új törvénytervezet, amely az úgynevezett „szuverenitásvédelmi” célokra hivatkozva lehetőséget adna arra, hogy a kormány feketelistára tegye a független médiumokat.

A jogszabály értelmében ezek a szervezetek elveszítenék az adománygyűjtés lehetőségét, különösen a személyi jövedelemadó 1%-ából származó támogatásokat, ha a hatalom szerint veszélyeztetik az ország szuverenitását. Bár célként a külföldi befolyás korlátozását jelölik meg, a sajtószabadság és a civil társadalom szabályozása erősen emlékeztet az autoriter rendszerek gyakorlatára.

Remek ötletet adhat Orbán a Kárpát-medencei magyarellenes pártoknak

Ez a fejlemény különösen aggasztó annak fényében, hogy a határon túli magyar közösségek is jelentős részben az anyaországi támogatások révén képesek fenntartani kulturális és tájékoztatási intézményeiket. Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács fenntartásában működő médiumok, mint a Pannon RTV, a Magyar Szó napilap vagy a Hét Nap hetilap. A MNT eleve olyan mértékben függ az anyaországi támogatástól, hogy volt olyan költségvetési év, amikor a szerb állami támogatás egyedül az alkalmazottak bérére volt elegendő, míg az anyaországi források áfája is több volt, mint a Belgrádból érkező támogatás. Vagyis kvázi bevétele volt a szerb államnak a kisebbségi jogok „fenntartásából”.

A határon túli média nemcsak Szerbiában, de az összes elszakított területen erősen függ az anyaországi támogatástól (amely egyébként erősen szűrten, a magyar kormányhoz közeli helyi pártok kezében van – a szerk.). Azonban tagadhatatlan, hogy a kisebbségi sajtó kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar közösségek megőrizhessék identitásukat és az anyanyelven való információhoz jutás jogát.

Képzeljük el, mi történne, ha egy olyan politikai légkör jönne létre Délvidéken, amely ehhez hasonló törvényeket vezetne be a „külföldi” támogatások korlátozására. Egy olyan szabályozás, amely például azt mondaná ki, hogy a Magyarországról támogatott médiumok „idegen befolyás alatt” állnak, és ezért nem jogosultak közpénzből fenntartott szolgáltatásként működni, gyakorlatilag a vajdasági magyar sajtó végét jelentené.

2025-ben már megindultak a haladók a délvidéki szeparatistáka ellen, még ha azok nem is léteztek

Vučićék nemzeti deklarációja szerint Délvidék sohasem volt Magyarország része

És hogy ez mennyire nem légből kapott lehetőség, arra jó példa volt, amikor az idei év elején a szerb kormánypárt azzal próbálta meg letörni a diáktüntetéseket, hogy „vajdasági szeparatizmust” kezdett vizionálni. Számtalan politikai megszólalás és sajtóhír született, sőt egy Szávaszentdemeteri tömegtüntetést is szervezett a Szerb Haladó Párt, annak érdekében, hogy tiltakozzon a saját maguk által előbb kitalált, majd jól felfújt vajdasági szeparatizmus ellen. Mivel a téma nem talált táptalajra, azóta ezt elengedték, de év elején még úgy tűnt, hogy épp ez lesz a szerb kormány fő témája a tüntetések ellen.

Azonban tény, hogy valós veszélyhelyzetet alakíthat ki, hogy Orbán Viktor azzal, hogy úgy döntött, az utóbbi években egykori szélsőjobboldali politikusokat kezd támogatni, akik sok esetben egymástól vesznek át ötleteket. Így lett a Fidesz-kormány nagy barátja a politikai karrierjét Šešelj vajda és a Szerb Radikális Párt soraiban kezdő Aleksandar Vučić, a Beneš-dekrétumokat megerősítő Robert Fico Szlovákiában, vagy épp most a romániai választásokon – az erdélyi magyarsággal is szembe menve – az úzvölgyi sírgyalázó George Simion.