Ma ünnepeljük a Magyar Hősök Emléknapját
Az első világháború utolsó előtti évében Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére az uralkodó IV. Károly szentesítésével létrejött az 1917. évi VIII. törvénycikk a „most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről”.
Az Osztrák-Magyar Monarchia lakossága más hadviselő felekhez hasonlóan ekkorra már hatalmas veszteségeket szenvedett, alig volt család, aki ne gyászolt vagy várt volna haza valakit valamelyik harctérről. A törvény emléket kívánt állítani mindazok számára, akik munkájukkal vagy vérükkel szolgálták a hazájukat a világ addigi legnagyobb fegyveres összecsapásában, legyenek civilek vagy katonák. Rendelkezett ennek módjáról is:
„minden község (város) a saját területén létesítsen olyan emlékművet, amelyre a hazavédelmében elesett hős fiainak nevét maradandóan bevésse. Vagyonos községnek (városnak) monumentális műemléken, a szegénynek pedig szerény táblán, de mindenesetre méltó módon és minden egyszerűsége mellett is nemes művészi kivitelben kell megörökítenie hős fiainak nevét és emlékezetét”.
Az emlékműállítás lebonyolítására már a háború alatt létrejött a „Hősök Emlékét Megörökítő Bizottság”, a szervezet működésének legismertebb alkotása a Hősök terén 1929-ben avatott „hősök emlékköve”. Az emlékművek mellett 1924/XIV. tc. rendelkezett az emléknap megtartásáról, melynek időpontját minden május utolsó vasárnapjára tűzte ki. A két háború közötti Magyarország egyik kiemelten fontos ünnepe volt, hiszen a történeti Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia másfél milliós emberveszteségéből, jelentős, mintegy 660000 fővel részesedett. 1942-ben egy körrendelet kimondta, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért, így az emléknap már nemcsak az első, de az éppen zajló második világháború hőseiről is megemlékezik.
A pártállam időszakában az emléknap tiltólistára került, az elesett katonákról legfeljebb Halottak Napján lehetett megemlékezni. A rendszerváltozás után az Országgyűlés a 2001/LXIII. törvénycikkben minden hónap utolsó vasárnapját újra a Hősök Emléknapjává nyilvánította, emléket állítva nemcsak a világháborúk, de az összes férfi és nő számára, akik valaha Magyarországért adták életüket.
(Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
