Jobbik: „Tévút a határon túl nem magyar pártokat támogatni”
A Jobbik kezdettől fogva támogatja az elszakított magyarság törekvéseit, azokat a szándékokat, amelyek az autonómiára, az önrendelkezés megteremtésére vonatkoztak – mondta az MTI tudósítása szerint Sneider Tamás a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón.
A Jobbik elnöke – aki szavai szerint részben az ellenzék véleményét is tolmácsolta – kiemelte: ma már nem a Jobbik az egyetlen olyan politikai szerveződés, mozgalom, amelyik vallja a fentieket, ezt már a baloldali pártok egy rsze is programja részévé tette. Állást foglaltak amellett, hogy ösztönözzék a kormányt, minél inkább álljon ki az elszakított területek autonómia-törekvéseiért.
Ausztriát hozta példaként, amely nagyon hatékonyan fel tudott lépni Dél-Tirol esetében. Ehhez hasonló erőteljes nyomásra van szükség nemzetközi fórumokon – jelezte.
Kitért arra is, hogy fontosnak tartják, hogy remények szerint elindul a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata, ezt támogatják.
Ennek keretében látnak lehetőséget, hogy az önrendelkezés és az autonómia kérdése újból előtérbe kerülhessen Délvidék, Vajdaság tekintetében.
Örülnek, ha Várhelyi Olivér lesz, aki ebben a kérdésben eljárhat, segítheti ezt a folyamatot – tette hozzá. Kiemelte: ez független az egyéb belpolitikai kritikai észrevételeiktől.
Kérdésre válaszolva leszögezte:
„Nem szerencsés, hogy a Momentum Erdélyben és a Felvidéken is egy nem magyar párt mellett kampányolt. Ez tévút, reméljük a Momentum felül fogja vizsgálni álláspontját.”
Ki lehet fejezni a pártszimpátiát bárkivel szemben, ez mindenkinek szíve-joga, de, hogy szavazás esetén ne magyar tömörülés mellett álljanak ki, azt a MÁÉRT egyetlen résztvevője sem támogatta – rögzítette.
Ez az állásfoglalás belekerült az Értekezlet zárónyilatkozatába is, mely szerint a testület elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák.
A tanácskozáson részt vett Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja is, aki az Alfahírnek elmondta:
az Értekezleten leszögezte, hogy az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázását „önmagán túlmutató szimbolikus ügynek” tekinti.
Érthetetlennek nevezte, hogy a fideszes többség október végén lesöpörte az asztalról azt a többpárti ellenzéki javaslatot, mely szerint az Országgyűlés elítélte volna „a magyarok elleni provokációt és az alapvető emberi jogok súlyos megsértését”.
A Jobbik elvárja, hogy a magyar kormány tegyen meg mindent, hogy a román hatóságok ne tudják eltussolni az ügyet. A politikus a kárpátaljai magyarság helyzete kapcsán megjegyezte: az új ukrán elnök, Zelenszkij működéséhez eleve csak óvatos optimizmussal álltak hozzá, ám
„Kijevnek még e nagyon mérsékelt elvárásokat is sikerült alulmúlnia azzal, hogy a helyi magyarságot továbbra is vegzálják, a nyelvi jogokat lábbal tiporják, s most már az ösztöndíjas oktatókat is kiutasítással fenyegetik.”
Hozzátette: a Jobbik támogatja, hogy Magyarország a jövőben is blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, ameddig a nemzetiségi jogokat nem garantálják.
„A kárpátaljai magyarság védelmében el kell mennünk a falig, és ebben a kérdésben számos nemzetpolitikai kritikánk mellett támogatjuk a kormányt.”
A MÁÉRT zárónyilatkozatában a résztvevők arra biztatják a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a Nemzeti Régiókért európai polgári kezdeményezésről, hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség ezúttal is közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben.
A résztvevők aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését.
Megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat. Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a román kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban. Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.
Felvidék vonatkozásában fontosnak tartják, hogy a magyar nemzeti összefogáson alapuló felvidéki magyar érdekképviselet a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba. A Máért résztvevői reményüket fejezik ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény vonatkozó rendelkezését a szlovák törvényhozás akképpen módosítja, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
A tanácskozás résztvevői bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása – olvasható a dokumentumban. A Máért tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.
(Alfahír)
