Alaposan megleckéztették az árulót

100 éve írták a lapok:

Károlyi Mihályt inzultálták.

A Virradat jelenti Prágából: Károlyi Mihály grófot tegnap délelőtt a Passage-kávéház előtt a Venczel-téren nagy tömeg jelenlétében többször arculütötte egy elegánsan öltözött középkorú férfiú. Károlyi támadóját a rendőrség letartóztatta és igazoltatása után szabadon bocsátotta, azonban az eljárást közbotrányokozás és könnyű testisértés címén megindította ellene. A bolseviki gróf támadóját Kónya Elemérnek hívják, marostordai földbirtokos, aki 3 hónapig a románok fogságában volt hazafias magatartása miatt. Kihallgatásakor kijelentette, hogy azért inzultálta, mert a lelke mélyén felháborította, hogy két hölgy társaságában sétálva, vidáman nevetgélve látta és eszébe jutott, hogy Károlyi miatt ugyanakkor Magyarországon milliók nyomorognak és szenvednek. A Prágában lakó magyarság Károlyi támadójának másnap üdvözlő levelet írt 300 aláírással.

Apponyi nem tárgyalhat szóbelileg.

Az Újság írja: Az a mód, amellyel a magyar békedelegáció ellenjavaslatát a béketanács elé kellett, hogy terjessze, amint Az Újság tudósítója illetékes helyről értesül, arra vall, hogy gróf Apponyi Albertnek nem lesz módjában, hogy a magyar álláspontot a további tárgyalások folyamán szóbelileg is védelmezhesse. Az első megjelenés alkalmával elért siker azok előtt, akik a Legfelsőbb Tanács formalitásait ismerik, szinte megérthetetlennek látszott. Az eltelt három hét azonban nagy változást idézett a politikai világban. Apponyi ma már nem azokkal áll szemben, akiket személyes kvalitásával is érdeklődésre bír a magyar-ügy iránt. A magyar válasz bizonyító anyagának dokumentumai kétségtelenné teszik a magyar-ügy igazságát, de könnyen belátható, hogy ez az anyag mennyivel kevesebb szuggesztív erővel rendelkezik, ha nem támogatja a személyes előterjesztést. A merev formához való ragaszkodás, amelyet a béketanács továbbra is fenntartott, legalább is mérsékletre inti a magyar optimizmust

A békekérdések tárgyalási rendje.

London, február 13. (MTI) A londoni értekezletről a következő hivatalos jelentést adták ki: A londoni értekezlet csütörtökön délelőtt kezdte meg munkáját. Az első ülést a Downing-Streeten tartották 11 órakor. Jelen voltak angol részről Lloyd George és lord Curzon, francia részről Millerand, Paul Cambon és Berthelot, olasz részről pedig Nitti. Az első összejövetel alkalmával a három kormány feje megállapította azoknak a kérdéseknek sorrendjét, amelyek a tanácskozás tárgyául fognak szolgálni. Ezek a kérdések a következők: 1. A Németországgal kötött béke végrehajtása. 2. Az adriai-kérdés. 3. Magyarország válasza. 4. Törökországgal kötendő békeszerződés alapelveinek megállapítása. 5. Az orosz-kérdés.

Szeged február 25-én szabadulni fel a megszállás alól.

A Pesti Hírlap jelenti, as antant budapesti képviselete köréből származó értesítés alapján, hogy Szeged február 25-én szabadul föl az ideiglenes megszállás alól, föltéve, ha addig újabb parancs nem érkezik a keleti antanthaderők főparancsnokságának székhelyéről, Konstantinápolyból.

Elkészült a javaslat az ideiglenes államfőről — Az első javaslat a nemzetgyűlésen

Budapest, február 14. A minisztertanács tegnap letárgyalta az Ideiglenes államfői hatalomról szóló törvényjavaslatot, ma délelőtt még egy pártközi konferencia foglalkozott vele a miniszterelnökségen és előreláthatólag a jövő héten a nemzetgyűlés elé kerül ez az első törvényjavaslat, amelyet a népképviselet elé terjesztenek. Mint törvény, valóban történelmi jelentőségű lesz a javaslat. Az első törvényes szál, amely az összeomlás zűrzavaraiból a normális alkotmányos élethez vezeti vissza a nemzetet. A törvényjavaslat kiinduló pontja az, hogy a királyi hatalom gyakorlása és ezzel az alkotmányos élet megszűnt s a képviselőház feloszlatta önmagát, a főrendiház ezt tudomásul vette, ülésezését berekesztette, a békekötés sürgőssége is megköveteli azonban, hogy a nemzet akarata kifejeztessék és ezért az ideiglenes kormány apellál a népre, amely a legszélesebb, a legdemokratikusabb választói jog alapján megválasztotta a nemzeti szuverenitást képviselő népképviseletet. Ez az intézmény van hivatva arra, hogy helyreállítsa az alkotmányos életet és gondoskodjék az egész alkotmányos élet alapjának az idő követelményeihez mert átalakításáról.

A következő szakaszban a javaslat ugyanazon törvények oltalma alá helyezi a népgyűlést, amelyek azelőtt országgyűléseinket védték. A továbbiakban állapítják meg az ideiglenes államfői hatalom, a kormányzó jogkörét. E szerint a kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok gyakorlása a következő korlátok közt illeti meg: A szabályszerűen alkotott törvények kihirdetését a kormányzó nem tagadhatja meg. Két év előtt csak törvény oszlathatja fel a nemzetgyűlést. A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős kormány által gyakorolja. Nemességet  nem adományozhat. Általános kegyelem csak törvény által adható. A fő kegyúri jogot nem gyakorolhatja. A kormányzó nemzetgyűlés előtt tesz esküt Szent István koronájára, hogy tisztét a magyar alkotmány szellemében fogja gyakorolni. Tisztének gyakorlásában sérthetetlen a  kormányzó személye. A kormányzót a főméltóságú cím illeti, számára a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg. A következőkben a törvényjavaslat megadja a felmentést az augusztus 7.  óta működő kormányoknak, kimondja a közös ügyek megszüntetését Ausztriával. Semmisnek mondja ki az úgynevezett néptörvényeket és a tanácsköztársaság rendeleteit. Megállapítja a minisztériumok számát és e törvénnyel létesül először törvényesen a hadügyminisztérium, népjóléti minisztérium, nemzeti kisebbségek minisztériuma és a közélelmezési minisztérium. Megszünteti a javaslat a király személyekörüli minisztériumot és megállapítja, hogy a volt honvédelmi minisztérium, hadügyminisztérium.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 15, 9. évfolyam / 37. szám)

Szerb-montenegrói barátság.

Triesztben a szerbek és montenegróiak között véres harcok vannak napirenden. Ugylátszik Montenegró aspirációit nem elégíti ki a nagyszerb összbirodalom!

A románok által Egerben okozott károkról.

elkészült a részletes kimutatás. Búzából elvittek: 29,090 korona értéket, árpából: 15,135 K, burgonyából 10,106 K, Baromfiból 19,160 K, Zabból: 12,070 K, gyümölcsből 68,259 K. Szőllőből 1 millió 300 ezer K, igás- állatból; 600 ezer K. Takarmányból: 102 ezer K. Borból: 1 millió 500 ezer korona, Hordó: 230 ezer K. Pénz: 200 ezer korona, ágynemű 260 ezer K, vadászfegyver: 31 ezer K. Lábbeli 15,530 K, üzleti berendezés: 72,800 K. Összesen: 5 millió 600 ezer korona értékű kárt okoztak.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. február 15 / 37. szám)

Pécs a mienk marad.

Bécs. Telegraf Company belgrádi jelentése szerint Jugoszlávia Baranyának csupán egy kis részét kapta meg. Pécset véglegesen Magyarországnak ítélték oda.

Emelkedik a korona árfolyama.

Bécs. Az utóbbi napokban a be érkezett távirati jelentések szerint a semleges tőzsdéken, így Zürichben és Amsterdamban, de Newyorkban is, kereslet mutatkozik a korona után. Azt hiszik, hogy a pénzügyi körök e mozgalmának jelszavát Londonból adták ki. Távirati jelentés szerint a korona kurzusa 1.95—2.—.

Hungária temetésekor.

Zúgnak a harangok, valakit temetnek,

Temetése van ma a magyar nemzetnek. .

Karját széjjel tépték — lábát eltaposták,

Bútól sajgó szívét tőrrel átszúrdosták,

És midőn a holt szív a sír szélén állott,

Károgó varjaknak rút serege szállott,

A kihűlt tetemet száz felé is tépte,

Nincsen ki legalább a halottat védje!

Temetési ének fájón sír az ajkon,

Keserű könny csillan sok szenvedő arcon,

Kéztördelve jajjong tíz millió árva

Zokogva borul a holt Hungáriára.

Képek gőgös serege részvét nélkül nézi,

Árvák búját-jajját szíve át nem érzi;

Mosolyogva tekinget a tátongó sírra,

Kacagva üli a halotti tort rajta.

Temetnek, temetnek, zúgnak a harangok,

Hungária testét takarják a hantok,

Minden rideg göröngy fájó koppanása

Egy-egy letűnt század néma viszhangzása

De hallga, mi hang kél szellők lenge szárnyán

Enyhíteni jön talán milliók bánatán?

Hát mégis van részvét — nem halt ki a hála,

Van ki fájón tekint holt Hungáriára ?

Kárpát ködös orma, Erdély erdős bérce

Szellők szárnyán jön a gyászos temetésre…

Alföld zöld rónája, — Balaton hulláma

Koszorút kötni jön a holt sírhalmára ..

Északról és délről, keletről-nyugatról Erdők, mezők zúgnak tépő fájdalmukról,

Ezeréves hűség sugárzik belőlük,

Hungária anyánk, hogy válhatsz el tőlük?

Nem, nem, ez nem lehet a valódi halál,

Sírba drága anyánk tetszhalottként szálltál,

Tíz milliók anyját — ezeréves múltat

Gálád sír sokáig durván nem takarhat:

Ha majd vad vihar kél hármas halom táján

Véres hab tajtékzik négy folyam hullámán,

Hungária anyánk nyílik a sír szája,

Dacosan készülünk nagy leszámolásra!

Merétey Sándor.

(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. február 15 / 37. szám)