100 éve Horgoson kiirtották a Szécsi családot

100 éve írták a lapok:

Horgoson kiirtottak egy családot.

Borzalmas gyilkosság híre jutott el hozzánk a szomszédos Horgos községből. Ismeretlen szerb katonák kegyetlen módon kiirtottak egy jómódú, Szegeden is jól ismert gazdálkodó-családot. Ez a tény is rávilágít azokra az anarchisztikus közbiztonsági állapotokra, amelyek a szerb megszállott területeken uralkodnak. Napirenden van Horgoson a botozás, bebörtönzés. Este 8 óra után senki az utcán nem járhat, csak a patrullirozó csendőrök. A borzalmas gyilkosság a beérkezett jelentések szerint a következőképp történt: Szécsi Ferenc gazdálkodó egyedül lakott feleségével és Anna leányával. Mivel nagyobb birtokai vannak Királyhalmán, a község egyik legvagyonosabb polgárának hírében állott. Úgy látszik, hogy az elvetemült gyilkosok jól voltak informálva a helyzetről, hogy őket választották ki áldozatul. A gyilkosság vasárnapról hétfőre virradó éjjel történt. Este bezörgetett Szécsiékhez egy szerb katona, hogy szállást kérjen. Meghúzódik ő — mondotta — az istállóban is. A gazda szívesen adott menedéket a magát átutazónak valló embernek. Az ismeretlen éjjel belopódzott Szécsiék hálószobájába s egy fejszével felszerelve munkához látott. Először a 18 éves Szécsi Annával végzett. A leány fejét egy csapásra átvágta, úgy hogy az magához sem térhetett. A zajra Szécsi Ferenc kiugrott ágyából, hogy rárohanjon a vérengzőre, de az agyoncsapta őt is. Végre az anyát valósággal összedarabolta és a házban talált összes értéktárgyakat és készpénzt magához véve, a gyilkos ezután elillant. A gyilkost még azon éjjel elfogták. A csendőrségnek erős a gyanúja, hogy habár egyedül magát vallja a tett elkövetőjének, ez nem fedi a valóságot, mert sem az értékek, sem a néhány százezer korona készpénz, amely Szécsiéktől eltűnt, nincs meg, pedig a szerb katonának nem volt annyi ideje, hogy az értékeket elrejthette volna. Tettestársait keresik.

A szerbek újból követelik Szeged határfalvait.

A MTI a következő szegedi érdekű, a béke ügyével összefüggő hírt közli: A Zagrebačke Novine március 3-iki számában a következő közlemény jelent meg: „A békekonferencia legutóbb egy kis háromszöget, mely Deszk, Szőreg és Szentiván falvakból áll, mint Szeged hátterét Magyarországnak ítélte, de a három községből egy követség érkezett Belgrádba, amely 3000 aláírással a községeknek Jugoszláviához való csatolását kívánja és a belgrádi kormány ennek értelmében már lépéseket is tett.” A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről nyert felhatalmazása alapján megállapítja, hogy a kérdéses három község összes szerb lakossága, még a csecsemőket is beleértve, sem haladja meg a háromezret és a nevezett lap fenti tendenciózus közlése sem a kérdéses községek lakosságától nem származik, sem a valóságot nem fedi és kizárólag csak a területéhes szomszédaink újabb mahinációjáról van szó.

– A magyar békével kapcsolatban állónak tekintik a fiumei kérdést is, aminek megoldása részben szintén a magyar békeszerződés keretébe tartozik.

Sorozás kilószámra.

A Délmagyarországnak jelentik: Fehértemplom községben történt. A szerbek most soroznak ott és előállították az ottani hazafias érzésű németnyelvű lakosokat is! A sorozó-bizottság előtt felszólították őket, hogy nyilatkozzanak: akarnak-e Jugoszláviához tartozni, mire, három kivételével, mind tagadólag válaszoltak. Erre egyenként megmérték őket és aki 42 kilónál nehezebbnek találtatott, azt egyszerűen besorozták. Így mérik kilószámra az embert Fehértemplomban 1920-ban.

Fehértemplom

A békekötés hírei.

Hága, március 24. A Bud. Tud. távirata: A Newyork Worht párisi külön tudósítója a békekonferencia egyik delegátusának közlése alapján részleges jelentést közöl a helyzetről. A jelentés a következő: — Az általános helyzet az utóbbi hetekben nem csupán a németországi események, hanem az antanton belül fellépő bizonyos tünetek miatt is erősen komplikálódott. Az elkedvetlenkedés Amerika és Anglia között bizonyos mértékben kiéleződött. Olaszország, úgy látszik, Angliával jó szoros kontaktusba jutott. San Remoban Franciaország már két szorosan egymásra támaszkodó játékossal áll majd szemközt. A német békeszerződés nyílt, vagy titkos revíziója nem lehet elkerülhető. Végül pedig a Magyarországgal való béke még mindig sok bonyodalommal jár, úgy hogy nem lehet számolni annak húsvét előtt való elintézésével. Valószínű, hogy a magyar békekérdés is csak San Remoban fog szőnyegre kerülni.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. március 25, 9. évfolyam / 70. szám)

Egy magyar hős.

Tiszalökön egy volt magyar tűzmestert, aki kijelentette, hogy Tiszántúl mindig magyar volt és marad, 25 botbüntetésre ítélték a románok és miután megbotozása után is megmaradt kijelentése mellett, kétszer ötven és végül egyhuzamban száz botbüntetéssel fenyítették meg, majd összeszurkálták és bezárták. A hősies lelkű magyar haldoklik.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. március 25 / 70. szám)