Óbecse történelme a fejlődés korában

Óbecse 1848 után

A forradalom idején a házak jelentős mennyisége oda veszett a tűz által. A templom tető is teljesen leégett. Nagyon kevesen éltek ekkor Óbecsén, szinte élet sem maradt. Az újjáéledés megkezdését az egyház kezdte el. Ők tették lehetővé a kultúra és az iskolák felépítését. A közös munka, romok eltakarítása és házak felépítése közel hozta az embereket ismét.

1848.március 15-ével megszűnt a Tiszamenti Koronakerület, aminek a központja Óbecse volt. Májusban pedig létrehozták a Szerb Pátriárkságot és a Szerb Vajdaságot. 1849-ben okmányilag is megalakult a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánát mint Ausztria Koronakerület. Ez a volt a jutalma a szövetségeseknek. Nem olyan nagy jutalom mert Vajdaság és Bánát székhelyét a bécsi Udvar Temesvárra tette, vezetésére pedig Meierhoffer tábornokot küldte. Innentől az osztrák képviselők vették kezükbe a vezetést és a hivatalos nyelv is a német lett. Ezek az intézkedések csak sújtották a magyarokat. Császári hadsereg rémuralmat formált Óbecsén is egyaránt amíg a kormány 1850-ben le nem váltotta a “bresciai hiénát” a véres kezű Haynau tábornokot. A város az  első helyről a harmadikra csúszott vissza Bácskában, de helyőrsége megmaradt.

Az Osztrák  Kormány 1860 októberében megszüntette létezni a Szerb Vajdaságot és Bánátot a vidékeket pedig vissza csatolták Magyarországhoz, ezzel fellélegeztek a helyi magyarok. Lakosság összetartásával Óbecse lassan de biztosan megindult a fejlődés rögös útján. 1860 környékén megnyílik az első ügyvédi iroda. Ügyvédje Károlyi József volt. 1872-ben pedig megépítik az első Takarékpénztárat aminek ügyésze szintén Károlyi lett. Kicsit hátra vetette a fejlődést amikor is 1870-ben a Tisza túlcsordult és egy hatalmas árvíz lepte el a várost. Óbecse térségében ez volt az egyik legnagyobb természeti katasztrófa. A következő években rohamosan megindult a fejlődés. Lecsapolták a mocsarakat, növelik a kereskedelmet és az ipart. A város vezetősége 1881-ben határozza el magát és építik fel a városházát (a mai ismert városházát ami a központban van). December 10-én lerakják az alapjait az épületnek és 1884-ben elkészül az épület. 1893-ban aszfalt járdákkal szépítik meg a várost. Még ebben az évben megalakult a “Duna” elnevezésű biztosítótársaság Óbecsén. A városban 1888-ig mindössze négy csendőr felelt a közbiztonságért. Ekkor hozták létre a Községi Rendőrséget. Ezzel a város megelőzte a vármegye rendelkezéseit. Csak pár évre rá szüntette meg a vármegye a felelős őri szolgálatot és állította helyébe a községi rendőrséget. A város első rendőrparancsnoka Laczkovics Károly lett. A lovasrendőröket csak 1898-ban létesítették, ennek vezetője Turfit Ferenc egyben kovács mester. Ő és lovasai fékezték meg az elvadult bűnözőket. Főképp a szállás vidéken kellett be avatkoznia. Óbecse katolikus növekedése az egekbe szökik a XIX. század második felében. 1848-ban 493 keresztelés, 55 esketés és a szabadságharcot követően 1.092 temetés volt. 1880-ban 508 keresztelés. 118 esketés és 340 temetés. Vagyis a szaporulat nőt.

1894-ben alapítják meg az alsóvárosi helyi káplánságot ami 1900-tól plébánia. Óbecse városa növekedésben van. 1890-ben 16.965 lakosa van és 3.192 lakóháza van a városnak. Ebből többségben magyarok vannak 12.342-es lélekszámban a szerbek pedig 6.211 lélekszámmal vannak jelen. Az első világháború előtt egy kisebb gazdasági krízis fogta el a várost. Ezért az 1900-as évek elején a kivándorlási láz elkapta az óbecseieket is és sokan Amerikába vándoroltak.

A villanytelep főépülete

Ipari fejlődés

Minden élet képes nép fejlődik és igyekszik fejleszteni gazdaságát és ipar ágait, ez a fejlődés alól Óbecse sem maradt ki. A város iparának megalapozása és fellendülése a főképp a XX. század elejére esik. Persze ez előtt is voltak kisebb nagyobb fejlődések, de ilyen tájt kezdődött valójában a fejlődés. Ide sorolható a tény hogy Óbecsének a századforduló körül 40 képviselője között megtalálható volt 18-20 diplomás ember és egy egész sor közülük doktori címmel. Ez kétségtelenül meghatározta a város fellendülését. A város iparának fejlődését megszabta az a tény is hogy Mária Terézia 1751-ben vásári jogot adott Óbecsének. Sőt 1871-ben megkapta második vásári jogát így már központi szerepet foglalt el a kereskedelemben. Polgárait ez csak hajtotta jobban hogy minél több árút termeljenek ki piacra. A város vezetősége nagyra becsülte a termelőket így felkarolta őket, mivel nagyban hozzá járultak a város gazdaságához. 1815-ben megalakultak az első céhek, az idő múlásával újabb iparágak jelentek meg. Ezek 1829-ben csoportosultak céhekben. Óbecsén a többségben szabók, kőművesek és kovács kisiparosok voltak. Ezek határozták végül meg a város szövő, építő és fémiparát. Az ipari fejlődést előre lendítette az is hogy kommunikációs eszközöket alkalmaztak mint pl: a vasút, és a posta fejlődése. A postát kezdetekben privát postamester szállította házhoz. Óbecsének már 1863-ban volt sürgönyirodája, 1868-tól postája  és gőzhajó állomása. Az utolsó privát postamester  Dörner Márton volt, majd 1886-ban államosítva lett a posta. Szegő Fülöp Adolf az első postafőnök a városban és az ő keze által lett megszervezve az új típusú posta is amely 51 előfizetővel rendelkezik. A megyei községek közül először Óbecsén lett létesítve működő magántelefon 1890-ben, Szegő Fülöp Adolfnak köszönhetően. Ez a Frenner-testvérek fatelepén volt megtalálható.

A város mezőgazdaságára irányult tájegysége meghatározta az ipar fejlődését. Óbecsének a múlt század közepén 10 vízmalma és 8 malma volt. Már 1875-ben két gőzmalom állt a gabonatermelők rendelkezésére, viszont idővel ez bővült még két gőzmalommal. 1868-tól a városban van a környék legnagyobb gabona piaca. A becsei Tiszaárú RT kiviteli cég nagymértékű baromfi, tojás, vad, és jégexportot valósított meg egészen a második világháborúig. Országhírű söre volt Óbecsének a Gerber-féle sörgyár nagy kapacitással dolgozott. Mencsik József sörgyára a II. világháborúban részben leégett és ezt felújították és bezárásáig erjesztették a sört. Maga a sörgyár szomszédságában keményítő gyár is üzemelt a századfordulón. 1900-ban építették meg Óbecse nagy téglagyárát, ugyan ebben az évben épült meg a zsilip is amely Európa hírűnek számított a “Ferenc-csatorna” amit 1895-1900-ban építettek őseink Türr István tervei alapján. A század első felében már 4 pénzintézete, híres átérzi fürdője, vattagyára és 2 vasöntödéje és fémárugyára van a városnak.

A becsei villanytelep nem csak Óbecsét hanem Péterrévét, Bácsföldvárat, Moholt, Adát, és Csúrogot is ellátta elektromos erővel egészen a szerb “felszabadításig”. Egy komoly kis városnak minősült Becse így 1868-tól rendelkezik gyógyszertárral van egy kórháza, járásbírósága és szolgabírósága és két parkja az epreskert és a népkert.

Borítóképen az óbecsei villanytelep.