100 éve: „Általános sztrájk a jugoszlávoktól megszállott területen“

100 éve írták a lapok:

A nagykövetek értekezlete a magyar békeküldöttségnek szóló válaszjegyzék szövegét megállapította

Budapest, április 16. A nagyköveti konferencia csütörtöki ülésén állapították meg véglegesen Párisban a Magyarországnak adandó válaszjegyzéket. A Chicago Tribune arról értesül, hogy a már ismertetett békefeltételeken semmiféle változtatást nem tettek és hogy főleg a magyar delegáció által követett területi változtatásokat, valamint a népszavazásra irányuló kívánságokat elvetették. A változtatások főképen csak a jóvátételi rendelkezéseknél történtek, valamint bizonyos gazdasági intézkedések terén, amelyek Magyarországnak a szomszédaihoz való viszonyára vonatkoznak. Magyarországnak Csehországgal, Jugoszláviával való kereskedelmi viszonyában Magyarország javára bizonyos jogokat engedélyeztek, amelyek nem voltak bent az eredeti szerződéstervezetben. Magyarországnak a nagyobb hadseregre és a védkötelezettség behozatalára irányuló követelését kommentár nélkül elvetették.

A M. T. I. ehhez a távirathoz a következőket jegyzi meg. — Annál a nagy érdeklődésnél fogva, amellyel Magyarországon a végleges békefeltételekre vonatkozó minden híradást kisérnek, közzé adjuk ezt a jelentést annak a hangsúlyozásával, hogy a magyar közvélemény a leghelyesebben teszi, ha bevárja a békefellételek átnyujtásának már bizonyára közeli időpontját és nem fogadja el hiteleseknek az egymásnak gyakran ellentmondó ujságértesüléseket.

A nagykövetek értekezlete.

Páris, április 16. A nagykövetek értekezlete csütörtökön délelőtt Párisban a külügyminisztérium palotájában Jules Cambon elnöklésével ülést tartott, amelyen lord Derby angol nagykövet és gróf Bouin olasz nagykövet is részt vett. Az értekezlet elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy Németországot miképp szorítsák a békeszerződés végrehajtására. Azután azokról a feltételekről tárgyaltak, amelyek mellett miriennerieni és hallensteini kerületekben a népszavazást meg fogják ejteni.

A miniszterelnökök san-remoi konferenciája.

Páris, április 16. A francia lapok értesülése szerint a szövetséges államok miniszterelnökeinek san-rernoi értekezletén a Németországra és Törökországra vonatkozó kérdéseken kivül árgyalni fognak újból az Oroszországgal való kereskedelmi összeköttetés felvételéről. Nitti állítólag sürgetni fogja, hogy ez alkalommal végleges határozatot hozzanak ebben a kérdésben.

Páris, április 16. A Temps római értesülése szerint Nitti egy torpedórombolón fog SanRemoba utazni. Útközben találkozik azzal a hajóval, amelyen Lloyd George teszi meg útját. Nitti és Lloyd George a torpedórombolóval együtt fognak San-Remoba érkezni.

Az olasz-magyar viszony.

A N. U. munkatársa felkereste lovag Cerutti Victorio olasz főmegbízottat, aki a következő nyilatkozatot tette: – Nitti őexcellenciájának akciója, amelyet Magyarország érdekében megindított, bizonysága annak, hogy Olaszország mennyire szívén viseli az Önök országának sorsát, de bizonysága egyúttal annak is, hogy Nitti a legnagyobb méltányossággal óhajtja érvényesíteni a népakarat szuverén jogát. Éppen ezért kívánja, hogy a békekonferencia nagyobb figyelemre méltassa mindazokat a kérdéseket, amelyek a magyar békével összefüggnek. Hogy ez mennyiben sikerül, azt talán még Párisban sem tudják ezidőszerint. A béke mindenesetre megnyitja Magyarországnak a gazdasági és politikai újjászületés lehetőségét. Ha a nemzet túlnyomórésze a királyságot óhajtja és a nemzetgyűlés emellett a kormányforma mellett dönt, az antantnak természetesen semmi kifogása sem lesz ez ellen, mert ez teljesen Magyarország belügye. — Annál nagyobb érdeklődéssel figyeli Olaszország a magyar gazdasági élet fejlődését. Mi voltunk az elsők, akik a kereskedelmi forgalmat megkezdtük Magyarországgal és örömmel látjuk, hogy ez a kezdeményezés szép eredménnyel jár. Sajnos, vannak nehézségek, amelyek a nagyobbarányu forgalmat egyelőre akadályozzák a valuta-diferencia és az áruhiány, de a jóakarat és az érdekek azonossága bizonyára legyőzi ezeket.

— Belekapcsolódik a magyar-olasz gazdasági érdekkörbe a fiumei kéidés is, amely még koránt sincs megoldva és sokkal bonyolultabb, mint első tekintetre látszik, mert szorosan összefügg az egész Adria-kérdéssel. Az olasz kormány reméli a méltányos és igazságos megoldást, amely esetén — ha Fiume olasz kikötő lesz — a magyar kormány számíthat rá, hogy Olaszország kész megadni minden képzelhető engedményt és kedvezményt a Fiumén át irányuló külkereskedelemre, mert nagyon jól tudja, hogy a kikötő mit sem ér, ha nincs mögötte exportképes hinterland.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. április 17, 9. évfolyam/88. szám).

Egyházüldözés a felvidéken.

Szomorú híreket kapunk Kassáról. A csehek az egyházüldözés veszedelmes mesgyéjére ragadtatták magukat. Mint ismeretes Batthány Miklós gróf nyitrai és Radnay Farkas besztercebányai püspököket már régebben elűzték állásukból. Most a római katholikus iskolákat csaknem teljes számban megszüntették, a magyar vonatkozású egyházi énekeket a templomból kitiltották, az Orsolya – nővérek összes intézeteit bezárták, s a jászói rendet el akarják tüntetni a felvidékről. Azt hisszük maguk alatt ássák a vermet az egyház sírásói.

Általános sztrájk a jugoszlávoktól megszállott területen.

Szegedről jelentik: A jugoszlávoktól megszállott területen általános sztrájk ütött ki, melyet Zágrábból irányítanak. A vonatok nem járnak s a Simplon express legutóbb nem Zágrábon, hanem Budapesten keresztül ment Párisba.

Román zűrzavarok. „Ég a szomszéd háza.“

Bécsből, Debrecenből biztos hírek érkeztek arról, hogy egész Romániában forradalmi állapot van. A nagyváradi helyőrség fellázadt. Nagyszebenben véres harcok közepette már több román tiszt elesett, akik ellen a legénység gyűlölete szinte határt se ismert már. A brassói helyőrség megtagadta az engedelmességet és nyíltan követelik, hogy vigyék haza őket. Elég volt a háborúból! A román vezérkar az utolsó ütő kártyát vette a kezébe: a beszarábiai csapatokat Erdélybe hozza, hogy rendet teremtsen. Az Erdélyben fellázadt csapatok azonban ennek már elébe vágtak, mert a határszéli hegyszorosokban levő összes vasúti hidakat felrobbantották. A szorosokon keresztül tehát már nem lehet csapatszállításokat végezni. Románia területén óriási a félelem. Előkelő családok onnan Erdélybe menekülnek. A vörös oroszok frontja is megmozdult és offenzivát kezd a románok ellen. A legközelebbi napok eseményei Románia sorsát megpecsételik. Minden jel arra mutat, hogy a szomszéd háza ég. — Tűzoltó lesz elég.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. április 16, 17 / 87, 88. szám)