Trianon gazdasági hatásai
100 éve írták a lapok:
A békeszerződés gazdasági hatásai.
Dr. Kresz Károly előadása.
I.
Ily címen tartott előadást vasárnap délelőtt a városháza nagytermében Dr. Kresz Károly, a takarékpénztárak és bankok egyesületének titkára.
Foglalkozzunk először az előadás külsőségeivel. Meglepő volt, hogy a mindenkit legbensőbben — szinte azt mondhatnék, vesékig — érintő kérdések iránt éppen az intelligencia köréből oly kevesen érdeklődtek. Az előadás, mely felölelte jóformán a békeszerződés egész komplexumát, megérdemelte volna, hogy minden hazája sorsán aggódó ember részt vegyen azon.
A résztvevők közül egyesek nem fogták fel teljesen az előadás pointjét. «Dolgozni, takarékoskodni, termelni!» volt az előadó zárszava és az előadás csattanója.
— «Mi dolgozunk napkeltétől napnyugtáig» volt a válasz a meg nem értők részéről.
Mi megismételjük a kiváló előadó szavait, azzal a hozzáadással, hogy aki eddig is dolgozott, az dolgozzék még többet, aki pedig nem akar dolgozni, annak nincs helye a tisztességes emberek társadalmában. A »dolog« nemcsak kézzel végzendő munkát jelent. A gépben sem minden alkatrész végez egyforma funkciót. A rendőr, katona, a hivatalnok, a földműves egyformán fontos funkcionáriusai az államgépezetnek. Mindenki a maga helyén!
*
Az előadó bevezető szavaiban megemlékezett a magyar katonák hősies harcáról, Károlyiról és cinkosairól, aztán a csőcselékuralomról, majd ennek következményeiről, a román megszállásról. Előadását három részre osztotta. 1. Hogyan jutottunk el eddig? 2. Az ellenségeinknek ítélt területek elvesztése mit jelent az ország közgazdaságára nézve. 3. Melyek a békeszerződés legfontosabb gazdasági feltételeinek várható hatása.
Bármilyen pesszimizmussal néztünk is a békefeltételek megállapítása elé, ekkora igazságtalanságra még sem voltunk elkészülve.
Példa nélkül való, hogy a győző a legyőzöttel szóba sem áll. Az antant jegyzékre adott válaszunkat cseheknek és románoknak adták át megbírálás végett.
Egy bizonyos, hogy a békefeltételek teljesítése politikailag és gazdaságilag lehetetlenség. Ebbe bele nem nyugszunk…
Az illusztris előadó átengedte előadását az »Egri Népújság« számára.
Az előadást teljes terjedelmében fogjuk lapunk következő számaiban közölni.
Olvassa el mindenki s okuljon belőle !
(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 8. 19. évf. / 129. szám)
Bánság, Bácska és Szerémség autonóm tartományok lesznek.
Belgrád. Az alkotmány-bizottság jelentése kilenc autonóm tartományt tervez és pedig Szerbia, Újszerbia, Bánság, Bácska, Horvát- és Szlavónország, Szlovénia, Dalmácia Cattaro nélkül, Montenegró Hercegovina nélkül Cattaróval és a Szerémség. Minden egyes tartománynak külön tartománygyülése lesz és kormányzója a királyi megbízott címét fogja viselni.
(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. június 8, 13 évf / 128. szám)
101 éve került a délvidéki magyarság a nemzetek börtönébe | Délhír Portál
101 évvel ezelőtt, 1918 december 1-én Belgrádban kimondták a Szerb-Horvát-Szlovén állam, közhasználatos nevén Jugoszlávia megalakulását, melyben Ószerbia vezetésével az általa megszállva tartott Délvidék, Montenegró, Bosznia, Horvát-Szlavónország, a szlovénok-lakta Krajna és Karintia egyesültek. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SZHSZ) 1918. december 1-én született meg. Karađorđević Sándor (Aleksandar) régens és trónörökös 1919 januári rendeletével az államot nyolc tartományra osztotta.
