Trianon gazdasági hatásai – V. rész

100 éve írták a lapok:

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

V.

Nem kell részletesen fejtegetnem, hogy az ipari fejlődésnek alapját a nyersanyagok és ezek közül különösen a vasérc és az energia képezik. A vasérctől úgyszólván teljesen, energiaforrásainktól nagy mértékben megfosztot bennünket az entente ítélete és iparunk kénytelen lesz horribilis árakon külföldi valutáért megszerezni nyersanyagjainak legfontosabbjait, ami oly magas termelési költségeket fog eredményezni, amelyek súlyosan fognak nehezedni a belföldi fogyasztóra és a külföldi piacon is meg fogják nehezíteni a versenyt az amúgy is kedvezőbb feltételek mellett termelő külföldi iparral szemben.

Virágzó ipari városaink, Pozsony, Temesvár, Nagyvárad, Arad, Kassa és számos más kisebb ipari centrumunk, a magyar kormány évtizedes, céltudatos ipari politikájának, a magyar munkának és szorgalomnak eredményeiként ott kifejlődött iparunkkal, mind érett gyümölcsként hullanak ellenségeink kezei közé.

Erre a megcsonkított, nyersanyagainak legnagyobb részétől megfosztott, a hosszas háború, bolsevizmus és román invázió által tönkretett országra a győzők, akik fennen hirdették, hogy igazságos ügy érdekében harcolnak és a hadikárpótlás nélküli, megegyezéses béke álláspontján vannak, jóvátétel címén oly rettenetes és összegében és következményeiben kiszámíthatatlan hadisarcot vetnek ki, amely beláthatatlan időkig, de mindenesetre hosszú évtizedeken át nekik az országnak minden feleslegét kiszolgáltatja, gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan feltételeket diktáltak, amilyenek a világtörténelemben eddig páratlanul állanak.

Nem lehet célom, hogy mai előadásom keretében pontról-pontra részletesen ismertessem a gazdasági békefeltételeket, azonban rá kell mutatnom azokra a kirívó igazságtalanságokra, amelyek azokban foglaltatnak és amelyek a magyar közgazdaságra mérhetetlen veszélyeket rejtenek magukban.

A gazdasági békefeltételek három főcsoportra oszlanak: az első a jóvátételt tárgyalja, a második a pénzügyi, a harmadik az egyéb gazdasági vonatkozású rendelkezéseket, nevezetesen a tartozásokra, jogokra etc. vonatkozó határozmányokat tartalmazza.

Abból a merőben hamis álláspontból kiindulva, hogy szövetségeseivel együtt Magyarország idézte elő a háborút, az entente jóvátétel címén Magyarországot többi szövetségeseivel együtt egyetemlegesen felelőssé teszi mindazokért a károkért, amelyeket az entente államok polgári lakossága a háború folytán szenvedett.[1] Ide értetnek nemcsak mindkét hadviselő fél szárazföldi, tengeri és légi támadásai folytán polgári egyének életében és vagyonában okozott károk, az újjáépítés költségei és az ellenséges földön eszközölt rekviziciók által előállott károsodások, hanem az entente-államok által a hadifoglyok családtagjainak adott támogatások, a bevonultak hozzátartozóinak az egész háború alatt nyújtott hadisegélyek, valamint a rokkantaknak, sebesülteknek és az elesettek hátramaradottainak járó összes nyugdíjak, ez utóbbiak tőkeértékre átszámítva.[2] A jóvátétel címén követelt tételek ezen második csoportja semmiképpen nem tekinthető a polgári lakosság károsodásának, hanem kizárólag hadisarc jellegével bír és mindenképpen igazságtalan.

Mindezen károknak az összegét a jóvátételi bizottság állapítja meg. Ez a bizottság, melyben csak az entente országok képviselői foglalnak helyet, míg mi és volt szövetségeseink a szerződés szavai szerint a méltányosság szerint meg fogunk hallgattatni, de a bizottság titkos tanácskozásain és határozatában részt nem vehetünk, a szerződés végrehajtása és értelmezése körül is döntő szereppel és fontossággal bír. Ez a bizottság, amely semmiféle törvénykönyvhöz vagy törvényhozáshoz kötve nincsen, a legmesszebbmenő ellenőrzési joggal van felruházva Magyarország pénzügyi gazdálkodása tekintetében és miután Magyarország köteles lesz mindazon törvényeket és rendeleteket megalkotni, melyek a jóvátétel keresztülviteléhez szükségesek, törvényhozásunkra is befolyást fog gyakorolni, ami az állami szuverenitásunk legsúlyosabb megsértése.[3]

(Folyt. köv.)

 [1] VIII. rész, 171. §. és II. függelék.

[2] VIII. rész, 161. §.

[3] VIII rész, I. függelék.

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 12. 19. évf. / 133. szám)

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

A magyar békeküldöttség elhagyta Versaillest.

Paris. Csütörtökön este a magyar békeküldöttség tagjai Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter kivételével elutaztak Versaillesből.

(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. június 13, 13 évf / 133. szám)