Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

100 éve írták a lapok:

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

VII.

Kiszámíthatatlanul súlyos következményekkel járó rendelkezése a szerződésnek, hogy a megállapítandó jóvátételi összegről, azon rész levonása után, amely 1921. május 1-ig hajókban, aranyban, értékpapírokban vagy árukban kiegyenlítve nincs, aranyra szóló, kamatozó, 30 év alatt törlesztendő kötelezvényeket kell a jóvátételi bizottságnak átadni,[1] amelyeknek törlesztése úgy mint minden egyéb a szerződésből folyó fizetési kötelezettség, a hitelező ország választása szerint arany font sterlingben, arany dollárban, arany frankban vagy arany lírában kell hogy történjék és pedig azzal, hogy az átszámítás a békeárfolyam alapján történik.[2] Ez annyit jelent, hogy a jóvátételi összeg minden milliárd arany frankjáért Magyarországnak az arany mai kurzusa mellett 50 milliárd koronát kellene fizetnie. Hogy ez azután a kamatokkal mily lehetetlen összegre rúgna, az kiszámíthatatlan, egy azonban bizonyos, hogy ennek a kötelezettségnek Magyarország legjobb akarata mellett sem tehet eleget. Ennek bizonyítékául elég felhoznom azt, hogy a békebeli Magyarország egész nemzeti vagyona Fellner Frigyes becslése szerint 1913-ban 41.5 milliárd koronára volt tehető.

Ennek folytán azonban a Jóvátételi Bizottságnak időtlen-időkig megmaradnának gazdasági önállóságunkra és állami életünkre olyannyira sérelmes jogai és beleszólása, feltéve persze, hogy az entente időközben be nem látja, hogy ilyen messzire menni a győzőnek sincsen joga. Itt egyetlen segítség van, amit Hegedűs Lóránt proponált, hogy t. i. külfölddel szemben fennálló valamennyi kötelezettségünkre öt évi fizetési haladékot kapjunk, amely idő alatt valutánk lényeges javulásának feltétlenül be kell következnie.

Még egy kiáltó igazságtalanságára akarok itt rámutatni a szerződésnek. Az általunk a háború folyamán megszállott területeken lefoglalt, elszállított, zár alá helyezett készpénzt, értékpapírokat, állatokat és bármely tárgyakat, amennyiben azok Magyarország birtokában vannak, visszaszolgáltatni tartozunk a nélkül, hogy azok Magyarországnak a jóvátételi számlán jóváiratnának. Minthogy ellenségeink az elhurcolt értékekből és tárgyakból eredő káraikat a kárszámlába kétségtelenül felvették, ily módon káruk duplán térül meg, egyszer természetben és egyszer készpénzben ; hogy ez mennyire méltánytalan, azt magyaráznom nem kell.

 [1] VIII. rész, II. függelék. 12 pont.

 [2] IX. rész 197. §. és VIII. rész, II. függ. 12 p. c.

(Folyt. köv.)

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 15. 19. évf. / 135. szám)

A pécsi szociáldemokraták hazaárulása.

Bécs. Az Arbeiter Zeitung írja, hogy a pécsi szociáldemokrata párt egy küldöttsége Oláh János vezetésével Bécsben időzött akkor, mikor az angol munkáspárt küldöttsége Bécsbe érkezett. Ez a magyar munkásokból álló küldöttség kijelentette az angol munkásküldöttségnek, hogy ha a legfőbb tanács elrendelné Baranyának és Pécsnek kiürítését, a bányászok és a szociáldemokrata munkásság fegyverrel a kezében fogja megakadályozni a nemzeti hadsereg bevonulását. Később engedékenyebbek lettek és azt Ígérték, hogy ha a kiürítés mégis megtörténnék, ez esetben a jugoszláv csapatokkal ők is kivonulnak a városból, de előbb a bányákat megsemmisítik.

(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. június 15, 15 évf / 134. szám)