Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész
100 éve írták a lapok:
A békeszerződés gazdasági hatásai.
Dr. Kresz Károly előadása.
VIII.
Áttérve a szerződés gazdasági feltételeire, azt látjuk, hogy az entente itt is a legteljesebb egyoldalúsággal, kíméletlenséggel és úgy szerencsétlen országunk, mint az egyes egyének teherbiróképességének teljes figyelmen kívül hagyásával hozta meg ítéletét és amellett oly módon nyúl bele az entente-államok és Magyarország, sőt az elszakadó területek és Magyarország állampolgárainak magánjogi viszonyaiba, ami a nemzetközi jognak legelemibb alapelveivel is ellenkezik.
Ezen rendelkezések legsúlyosabbjai azok, amelyek az ellenséges országok közötti tartozások kiegyenlítésére vonatkoznak. Eszerint a háború előtt lejárt tartozások, továbbá a háború alatt lejárt oly tartozások, melyek oly szerződésekből keletkeztek, melyeknek teljesítése a háború folytán függesztetett fel, azon ententeállam pénznemében egyenlítendők ki, amely érdekelve van és pedig tekintet nélkül arra, hogy az adósság annakidején koronában vagy az illető entente-állam pénznemében kontraháltatott-e. Az átszámítás a háború kitörését megelőző árfolyam alapján történik.) Ez látszólagos előnyt nyújt azon egyes — sajnos nagyon kevésszámú honfitársainknak, akiknek az ellenséges külföldön követelése áll fenn, azonban tekintettel arra, hogy országunk, mint aránylag tőkeszegény és passív fizetési és kereskedelmi mérlegű ország a külfölddel szemben el van adósodva, úgy az egyes adósokra, mint az államra magára mérhetetlen veszélyt rejt magában. Túl menne előadásom keretén, ha kitérnék arra, hogy mily terhet jelent ez pénzintézeteinkre, amelyeknek folyószámla összeköttetéseik és kinn, különösen Franciaországban elhelyezett zálogleveleik folytán frank- és koronatartozásaik vannak. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete abban az emlékiratban, amelyet a békeszerződés tárgyában a kormány elé terjesztett, részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel és meggyőző érvekkel bizonyította ennek a követelésnek tarthatatlanságát. Itt csak arra akarok rámutatni, mit jelent ez a rendelkezés a kereskedelemre és iparra. Ez annyit tesz, hogy az a posztókereskedő, divatárus, könyvkereskedő avagy iparos, aki a háború előtt Angliából 3 hónapi hitelét igénybe véve tartozását a háború kitörése folytán már nem fizethette ki, ma minden akkori font vagy frank tartozásáért 25 korona, illetőleg 95 fillér helyett közel 1000 koronát, illetőleg 18 frankot tartozik megfizetni. Ha pedig koronában tartozott, tartozása a háború előtti átszámítási árfolyamon számíttatván át, minden 100 koronáért circa 4 fonttal, illetve 105 frankkal, tehát 4000 illetőleg közel 2000 koronával tartozik. Ehhez járulnak még a 6 évi kamatok 5 %-kal számítva, ami ugyancsak az ellenséges valutában további 30%-ot tesz ki.
Trianon gazdasági hatásai – I. rész
Trianon gazdasági hatásai – II. rész
Trianon gazdasági hatásai – III. rész
Trianon gazdasági hatásai – IV. rész
Trianon gazdasági hatásai – V. rész
Trianon gazdasági hatásai – VI. rész
Trianon gazdasági hatásai – VII. rész
(Folyt. köv.)
Félnek a szerbek. Óvóintézkedések a határon.
A Baseler Nachrichten írja, hogy Szerbia Magyarország ellen a magyar-horvát határon szigorú intézkedéseket foganatosított. Ennek oka abban keresendő, hogy a magyarok nem akarnak belenyugodni a területi rendelkezésekbe s el vannak szánva a háborúra is. A belgrádi kormány lehetetlenné akar tenni minden agitációt, miért is a határon macedón rendőrséget szervezett, mert a horvátokat nem tartja megbízhatóknak.
(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 16-17. 19. évf. / 136-137. szám)
Értéktelen a korona Jugoszláviában.
A szerb, horvát és szlovén királyság budapesti diplomáciai ügynöksége közhírré teszi, hogy a szerb, horvát és szlovén királyságban az összes koronaértékeket, azokat is, amelyek bélyegekkel voltak ellátva, a forgalomból bevonták és Így minden értéküket elvesztették. Koronaértékeknek a királyságba való bevitele a legszigorúbban tilos.
(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. június 17, 15 évf / 136. szám)
