Trianon gazdasági hatásai – IX. rész

100 éve írták a lapok:

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

IX.

Az végre érthető, hogy az a tartozás, mely annakidején fontban vagy frankban lett volna fizetendő, ma is abban a valutában és a mai árfolyam szerint egyenlítendő ki, de teljesen indokolatlan annak a követelése, hogy az, aki annakidején koronával tartozott, ma 20—40-szer annyi koronát legyen kénytelen fizetni.

Teljesen indokolatlan és igazságtalan azonban az, hogy ezen rendelkezés vonatkozik azokra a területekre is, amelyeket a békeszerződés hazánktól elszakít, valamint az újonnan keletkező államokra, ú. m. Lengyelországra és Cseh- Szlovákiára, azzal a megszorítással azonban, hogy Csehországgal és Lengyelországgal szemben az átszámitási árfolyamot az államok közötti megegyezés hiányában a Jóvátételi Bizottság állapítja meg, a többi elszakadó területeken pedig a genfi tőzsdén 1918. november 1-ét megelőző két hónap átlagos kurzusa veendő az átszámítás alapjául.[1] Ez annyit jelent, hogy Csehországgal és Magyarország ama részével szemben fennálló tartozásaink illetve követeléseink, amely Csehország fennhatósága alá kerül, sokolban nyernek kiegyenlítést, Erdéllyel és a románoknak ítélt magyar területekkel szemben fennálló tartozásaink illetve követeléseink pedig lei-ben. A sokol kurzusát a Jóvátételi Bizottság fogja megállapítani, azonban ismerve az entente hajlandóságát a csehek iránt, és tekintettel arra, hogy a bizottságban mi képviselve nem vagyunk, ez a kurzus aligha lesz alacsonyabb, mint a napi árfolyam, vagy legjobb esetben — tekintettel arra, hogy annakidején a csehek a lebélyegzésnél a bankjegyek 50%-át tartották vissza, — kettő az egyhez. A kereskedők egy része tehát, akiknek a felvidékre szállított árukért követelése van, jól fog járni, mert koronában követelésének duplájához jut, minthogy azonban Csehországból szállított textilárukért, üvegért és gépekért minden valószínűség szerint lényegesen többel tartozunk, mint amennyi követélésünk a felföldön van, a békeszerződés ezen rendelkezése kereskedelmünkre nézve is feltétlenül hátrányos.

[1] 231. §. d. és 254. §.

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész

(Folyt. köv.)

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 18. 19. évf. / 138. szám)

Változások a török békeszerződésen.

Paris. A legfelsőbb tanács, mint híre jár, hajlandó a török békeszerződésen a konstantinápolyi kormány javára bizonyos változtatásokat eszközölni.

(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. június 18, 15 évf / 137. szám)